Írta Katerina Girginova

A 2012-es londoni olimpiára több mint 14 ezer olimpiai és paraolimpiai sportolót, 28 ezer újságírót és mintegy ötmillió szurkolót várnak. A fejlesztések a szervezők tervei szerint mindazonáltal távolról se csak a július 27-től szeptember 10-ig tartó néhány hetes időszakra szólnak, de hosszú távon is Londont, a londoniakat és a Londonba látogatókat szolgálják. És a fenntartható, környzettudatos építészet példájaként állnak az egész világ számára.

A londoni olimpia szervezőinek egyik alapgondolata a hagyományos grandiózus olimpiai külsőségektől való megválás és a fenntarthatóság, a jövő generációk iránti felelősségérzet szempontjának előtérbe helyezése volt. Ez az újfajta szemléletmód a gyakorlatban többek közt a fejletlen és sivár kelet-londoni kerületek fizikai és társadalmi revitalizációját jelentette – így került az olimpiai stadion és a számtalan csarnokot, épületet magába foglaló 2,5 négyzetkilométeres olimpiai park az ország egyik legszegényebb negyedébe. Az aréna és a kapcsolódó épületek a leginnovatívabb, legkörnyezettudatosabb technológiák felhasználásával készültek, így a londoni játékok szervezőbizottsága új fenntarthatósági sztenderdet állított fel a sportrendezvény-szervezés és a stadionépítés területén.

Kelet-London regenerációja és élettel való megtöltése jegyében az olimpiai park területén hét egyedülálló – a játékok után is hasznosítható – komplexum épült: ezek közé tartozik a multifunkcionális uszoda, a kerékpárpálya, a kosárlabacsarnok, valamint az energiaközpont, mely utóbbi a játékok idején az olimpiai park, később pedig a könyékbeli lakónegyedek elektromosáram-ellátásáért felel majd. A sportlétesítmények nagy része visszabontható vagy átalakítható, így a jövőben könnyen a lakosság és a tömegsport szolgálatába állítható – a vízi komplexumot például a versenyek végeztével átalakítják, uszodákat és tanuszodákat kialakítva benne a nagyközönség és a helyi iskolások számára.

A 2012-es londoni olimpia más okokból is az eddigi „legzöldebb” olimpia lesz: az építkezéshez felhasznált építőanyagok 63%-át vasúton vagy teherhajóval szállították a helyszínre; az olimpiai park területén elbontott régi épületek anyagának 98%-át újra felhasználták; és több mint egymillió köbméter talajt tisztítottak meg a szennyezőanyagoktól a terület revitalizációja során. A szervezők a szurkolók odautazásának környezetbarát jellegére is ügyeltek: a belvárosból 15 másodpercenként indulnak majd a metrószerelvények az Olimpiai Parkba, s kiterjedt kampány indult az olyan olimpiai szellemű közlekedési módozatok népszerűsítésére, mint a séta vagy a kerékpározás.

A szervezők fontos célkitűzései közé tartozott az olimpiai és a brit hagyományok harmonikus ötvözése, valamint a sportrendezvények minél nyitottabbá, minél több ember számára hozzáférhetővé tétele is. Eme elv jegyében a strandröplabda-mérkőzéseket például a Horse Guard’s Parade területén rendezik, kőhajításnyira a Buckingham Palace-től és a Downing Street 10-től; a pályák talaját képező ötezer tonna homokot a Londontól 100 kilométerre található Surrey-ből szállították a helyszínre.

A londoni olimpia építészeti előkészületei tökéletesen átláthatóak, dokumentáltak és a nyilvánosság számára is ellenőrizhetőek; mi több, ez az ellenőrizhetőség a szervezőbizottságon túl az alvállalkozókra és a beszállítókra is kiterjed, így a „zöld olimpia” jegyében mind a 75 ezer vállalkozónak be kell tartania a fenntarthatóságot biztosító előírásokat. Az olimpiák történetében most először a vendéglátó ország kormánya is rajta tartja a szemét az olimpia felelősségteljes, a jövő nemzedékek érdekeit is figyelembe vevő lebonyolításán – csakúgy, mint az a több tízezer újságíró, aki ezúttal a küzdőterek eseményein túl várhatóan ennek az új ígéretnek a betartására is odafigyel majd.