Publicidad
https://assets-natgeotv.fnghub.com/Shows/196.jpg

TÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK AZ ELEFÁNTOKKAL, KUTYÁKKAL ÉS DELFINEKKEL KAPCSOLATBAN

Elefántok

Az elefántok 22 hónapos vemhességi ideje a leghosszabb valamennyi emlősé közül.

Az ázsiai elefántok nőstényei körülbelül négyhavonta tüzelnek, de ciklusonként mindössze két vagy három napon át megtermékenyíthetőek.

A hímelefántok mintegy negyed liternyi ondót ejakulálnak, ami több mint a százszorosa annak a mennyiségnek, ami egy egészséges férfi szervezetét elhagyja egy aktus során.

Az elefánt spermájának közel két métert kell megtennie a petesejt eléréséig; az ember esetében ez a távolság mindössze nyolc centiméter.

A megtermékenyített elefántpetesejt súlya az egy ezred grammot sem éri el. Egy kifejlett elefánt közel öt tonnát nyom.

Az elefántembriók vesevezetékekkel rendelkeznek, melyek a békák és az édesvízi halak sajátjai. A tudomány jelenlegi állása szerint az elefánt az egyetlen szárazföldi emlős, melynek életképes kicsinyei ilyen szervekkel rendelkeznek. 

Az elefántok akár 25 kilométert is képesek úszni megszakítás nélkül. Lélegzésre a vízfelszín fölé nyújtott ormányukat használják.

Egy kifejlett elefánt naponta mintegy másfél mázsa növényi anyagot eszik meg, ami egy ember számára ezer hamburgernek felel meg.

Az elefántok agya mintegy 4,5 kilogramot nyom, mérete pedig egy amerikai futball-labdáéval egyezik meg.

Az elefántok szíve körülbelül annyit nyom, mint egy kifejlett dalmát eb.

Az elefántok ormánya - mely akár fák kicsavarására is alkalmas - negyvenezer különálló izomból áll.

Az elefánt talppárnái oly érzékenyek a talaj rezgésére, hogy az állat akár 16 kilométeres távolságból megérzi egy vihar közeledtét, egy csorda vonulását, vagy éppen egy fajtárs hívójelét.

Kutyák

A kutya, mint faj mintegy 12 ezer éve fejlődött ki; ma már több mint 400 különböző fajtája van, globális egyedszáma pedig a százmilliót is meghaladja.

A kutyák vemhessége körülbelül 63 napig tart.

A golden retriever nőstényének egy időben 10-12 megtermékenyíthető petesejtje van; átlagosan tíz kölyök osztozik a méhén, ahol világrajövetelükig tökéletesen kifejlődnek.

Az emberi petesejtekkel ellentétben a kutyák petesejtjei nem érett állapotban szabadulnak ki a petefészkekből, ezért nem azonnal megtermékenyíthetők.

Mivel a kutyák petesejtjei nem azonnal megtermékenyíthetők, a hímivasejtek a méhfalon megtapadva várják ki a megfelelő pillanatot. Így fordulhat elő, hogy az egy alomba tartozó kölykök nem mindig egy apától származnak.

A kutyák esetében ismert jelenség az álvemheség, mely során a nőstény úgy mutatja a vemhesség megszokott jeleit, hogy valójában nem rendelkezik megermékenyített petesejttel vagy embrióval.

Egy alom világrahozása gyors ellés esetén egy óra alatt befejeződhet, máskor viszont akár másfél napig is letarthat.  

A kutyák belei a magzaton kívül kezdenek el kifejlődni, és csak azután kerülnek a helyükre, hogy a magzat elérte a befogadásukhoz szükséges méretet.

Az újszülött kutyakölykök vakok, és nem tudnak járni.

Míg a kutyák közel kétszázmillió szaglóreceptorral rendelkeznek, az embernél ez a szám alig ötmillió. Ennek köszönhető, hogy egy ebnek elegendő lehet egy hetekkel korábban hagyott ujjlenyomat is a keresett személy beazonosításához.

A kutyák olyan magasfrekvenciájú hangokat is képesek érzékelni, melyek reprodukálásához a zongorán négy további oktávra lenne szükség. Az ebek emellett az észlelt neszek hangerőssége terén is lekörözik az embert: egy adott erősségű hangot négyszer akkora távolságból képesek meghallani, mint mi.

A kutya lélegzése a testhőmérséklet szabályozása terén is fontos szerepet tölt be, lévén rendkívül kevés verejtékmiriggyel rendelkezik.

A kutya bajuszszőrei olyan érzékenyek, akár az ember ujjbegye, így a legcsekélyebb légáramlat is megrezegteti őket. E rezgésből a kutya a közeli objektumok jelenlétére, illetve ezek méretére és alakjára képes következtetni.

Delfinek

A delfinek esetében a szex - az emberhez hasonlóan - a társas kötődés egyik formáját képezi. Az előjáték meglehetősen hosszú, maga az aktus viszont csak néhány másodpercig tart.

A delfin ondója mintegy 300 millió spermát tartalmaz milliliterenként, amely koncentráció tizenötször magasabb az emberénél. Egy ejakuláció során a delfinek közel nyolcvan milligramm spermát termelnek.

A tengervíz elpusztítja a spemát, ezért párosodáskor a nőstény szorosan a testébe zárja a hím péniszét.

Az ejakulációt követően a delfinsperma keresztülúszik egy "álméhnyaknak" nevezett szűkületen, melynek izmai az áthaladást követően szorosan összezárulnak, akadályt képezve a tengervíz és a valódi méhnyak között. 

A delfinek vemehességi időszaka körülbelül egy év hosszú.

Az embrión lábakat idéző kezdemények jelennek meg a 24. nap környékén, de ezek nem sokkal később teljesen eltűnnek.

Hallása, valamint lábakat idéző képződményeinek megjelenése, majd eltűnése miatt a tudósok úgy gondolják, hogy a delfin a vízilovakkal és tehenekkel szoros rokonságot tartó kutya-szerű kis szárazföldi állattól, a pakicetus-tól származik.

Sok más emlőssel ellentétben a delfinek nyitott szemmel és működő érzékszervekkel jönnek a világra, és elég izmosak ahhoz, hogy azonnal anyjuk nyomába eredjenek.

Az anyaállatok a világrahozatalt követően a felszínre vezetik újszülötteiket, hogy sor kerülhessen első lélegzetvételükre.

Míg a delfintej 33 % zsírt tartalmaz, az emberi anyatej esetében ez az arány csupán  4 %.

A delfinek legalább két éven át szopnak, tízévesen válnak ivaréretté, és természetes körülmények között 20-30 éven át élnek.

A delfinek testének 80 %-át izom alkotja.

A delfinek akaratlagosan lélegeznek - tehát tudatos döntés előz meg minden lélegzetvételt -, ezért a szó hagyományos értelmében egész életük során nem alszanak.

A delfinek 150 méteres mélységig könnyedén lemerülnek, de 900 méter mélyre is képesek lejutni.

A definek farokuszonyukkal mérnek ütést áldozatukra, elbódítandó vagy megölendő azt - nem ritkán oly erősen, hogy a hal több méteres magasságba kirepül a vízből.

A delfinek az általuk kibocsátott hanghullámok segítségével akár 90 méteres távolságból is képesek észrevenni zsákmányukat, mégha az pingponglabda nagyságú is csupán.

A delfin 320 fokos látómezővel rendelkezik. Szemeit egymástól függetlenül is képes mozgatni.  

A delfinek bőrének legkülső rétege mintegy kétóránként cserélődik, így biztosítva a testfelület simaságát és lerakódásoktól való mentességét.

Amikor a delfin a mélybe merül, pulzusa percenként tizenkettőre lassul, és vérellátására a szívére és az agyára korlátozódik.

A delfinek akár ötméteres magasságba is képesek kivetni magukat a vízből; ennek a parazitáktól való megszabadulás terén lehet nagy jelentősége.

 

HIRDETÉS

FOTÓK

VIDEÓK