A hidegháború forró évtizedei

12+12+

A hidegháború forró évtizedei

12+12+
National Geographic
A hidegháború forró évtizedei

Leírás

1945. nyár: A 2. világháború lezárult, a világ a békét ünnepli, a világégésben érintett országok az újjáépítésen dolgoznak. A színfalak mögött azonban eközben egy újabb konfliktus kezd kibontakozni: Lehullik a vasfüggöny a Szovjetunió befolyása alatt álló keleti blokk és az USA erőterébe tartozó Nyugat közé, és ezzel kezdetét veszi a mind rémisztőbb mértéket öltő fegyverkezési verseny. És bár valós, fegyverekkel vívott háború „csupán” olyan távoli tájakon dúl, mint Indokína, Korea, Vietnam, vagy Afganisztán, ezek a látszat ellenére szintén a Nyugat és a Kelet háborúi, melyekben ismét rengetegen esnek el, és még többen kénytelenek elhagyni otthonaikat.

Epizódok

Évad 1

  • A törésvonal

    +

    A 2. világháború lezárultát követően Amerikát és Nagy-Britanniát egyre jobban aggasztja a szovjet befolyás erősödése Délkelet-Ázsiában. Joggal, hisz Sztálin immár nem rejti véka alá nagyhatalmi törekvéseit: Teljes erővel folyik a kommunista ideológia terjesztése, legfőképpen Indokínában, ahol javában folyik a 20. század egyik leghosszabb konfliktusa.

  • A rettegés kora

    +

    1947: Truman elnök, attól tartva, hogy egy gazdaságilag meggyengült Európa könnyen kommunista befolyás alá kerülhet, létrehozza a Marshall-tervet – egy nemzetközi segélyprogramot, mely a háború utáni újjáépítést hivatott támogatni, és amelyben minden olyan európai ország részt vehet, amely hajlandó az USA-val együttműködni. A terv másik célja, hogy segítse a franciákat Indokínában, ahol a Vietnam függetlenségéért harcoló Ho Si Minh napról napra nagyobb befolyásra tesz szert.

  • Szabadság vagy kommunizmus

    +

    Amikor a franciák fontos csatát veszítenek a Viet Minh erőivel szemben Indokínában, a kormányzat az egyik legelismertebb tábornokot, Jean de Lattre de Tassigny-t bízza meg a francia pozíciók visszaszerzésével. A franciák nyernek is Vinh Yennél, ám csak nagy áldozatok árán. De Lattre szerint a helyzet Indokínában és Koreában hasonló: a Nyugat mindkét országban a szabadságért, a kommunizmus ellen harcol, és az igazi ellenség mindkét országban Sztálin.

  • Csapdában Ázsiában

    +

    1953. március: Sztálin meghal, és a hír nyomán reménykedni – és szervezkedni – kezdenek a kelet-berlini munkások. Ázsiában ezalatt a befejezésükhöz közelednek a konfliktusok: Az USA, képtelen lévén elérni céljait, kivonja csapatait Koreából, az a kevés katona, aki marad, izgatottan készül Marilyn Monroe látogatására. Indokínában eközben egy sokkal kevésbé kellemes találkozás vár a francia csapatokra: a hegyekkel övezett Dien Bien Phu falunál megpróbálják megállítani a Viet Minh erőit, ám a völgykatlan csapdának bizonyul.

  • A Fal

    +

    Hruscsov állítólag eleinte komolyan úgy gondolta, hogy szakít a sztálini időkkel, és közelebb viszi a Szovjetuniót a nyugathoz. Ennek jegyében nyilvánosan elítélte hírhedt elődje bűneit, és a világot meglepve még az USA-ba is ellátogatott. Az enyhülés politikájába azonban már kevésbé fér bele az 1956-os magyar forradalom leverése, hogy a berlini fal felépítéséről és a kubai rakátaválságról már ne is beszéljünk...

  • A kommunizmus alkonya

    +

    1963 novemberében John F. Kennedy-t meggyilkolják Dallasban. Utóda Johnson elnök lesz, aki alatt az USA még mélyebbre süllyed a vietnami háború poklába. A híradók tele vannak a fronton készült képekkel, melyek hatására béketüntetők özönlik el az amerikai utcákat, és az USA 1973-ban végül hazahívja csapatat Vietnamból. Egyesek már a kommunizmus győzelméről beszélnek, ám a Szovjetunió fokozatosan meggyengül, és 1989-ben ledől a berlini fal.