Epizódok

• A jog keskeny ösvényén

  +

  1945. november: A világ feszült figyelmétől övezve egy nürnbergi nemzetközi bíróság előtt megkezdődik 22 háborús bűnökkel vádolt náci vezető pere. Az eljárás lefolytatói nincsenek könnyű helyzetben, mert a nemzetközi jogot a legmesszebbmenőkig be kell tartaniuk, és az ítéleteknek megtámadhatatlanoknak kell lenniük. Ilyen körülmények között vajon sikerül-e kellően szigorú büntetéseket kiróniuk? Vagy a jogi kiskapukat kihasználva egyik-másik háborús bűnös szabadon elsétálhat?

• Belső ellenség

  +

  A felszabadítással és a háború befejeződésével nem ért véget az erőszak a korábban német megszállás alatt álló országokban, hisz ezúttal a németekkel együttműködő kollaboránsok kerültek célkeresztbe. A vérontást elkerülendő az érintett államok megpróbálták jogi keretek közé terelni a gyanúsítottak megbüntetését – de vajon ki nevezhető kollaboránsnak egy olyan öldöklő háborúban, ahol a megszállókkal való együttműködés gyakran élet és halál között döntött?

• Nürnbergtől Tokióig

  +

  Nürnbergben a náci vezetők védői 1946 elején előállnak a saját narratívájukkal a háborús eseményekkel kapcsolatban. Sikerülhet Hermann Goringnek kisiklatnia a pert? A bűn büntetés nélkül maradhat? Még ebben az évben Tokióban is megkezdődik 28 japán háborús bűnös pere. A két eljárás között azonban jelentős különbség van: míg Nürnberg a törvény teljes szigorával kíván lesújtani a vádlottakra, Tokió kompromisszumokat köt. Képes lehet a két bíróság hiteles új utat mutatni a világnak, vagy egyszerűen csak a győztes fél igazságosztói maradnak?

• A bűnös neve: Harmadik Birodalom

  +

  A náci felső vezetők nürnbergi felelősségre vonása után további 12 perre is sor került Németországban. Ezúttal orvosok, tisztek, üzletemberek és bürokraták ültek a vádlottak padján, megmutatva a népnek a náci ideológia mély beágyazottságát, és kikövezve az utat a társadalom megtisztulása felé. De amíg a főbűnösök ügyét korábban egy nemzetközi bíróság tárgyalta Nürnbergben, az amerikaiak ezúttal egyedül maradtak – sokak számára nehéznek bizonyult a szembenézés az előkerülő újabb és újabb bűnökkel a nemzetközi politika feszültségei közepette.

• Propaganda, pragmatizmus és igazságszolgáltatás

  +

  Sokan azt várták, hogy a nürnbergi per a nemzetközi jog alapköveinek lerakásával új fejezetet nyit az igazságszolgáltatás történetében. A háborút követő zűrzavaros időkben azonban a jogot gyakran politikai célokra használták – Yamashita és Mihailović pere, a katyni vérengzés eszközként való felhasználása, a délkelet-ázsiai gyarmatosítási ambíciók és a háborús bűnösök szolgálatának igénybevétele a hidegháború során erősen koptatták Nürnberg nimbuszát. Győztek a nemzeti érdekek és beváltatlan maradt Nürnberg ígérete?

• Nürnberg öröksége

  +

  A nürnbergi pert követő évtizedek nem nevezhetőek a nemzetközi igazságszolgáltatás hőskorának: kompromisszumok, politikai ügyeskedések és a csend kultúrája jellemezték ezt az időszakot, minek eredményeként bűnözők ezrei úszták meg a felelősségre vonást. Változást Adolf Eichmann 1961-es pere hozott, melyet bírósági eljárások egy második hulláma követett világszerte. Ezzel együtt az első állandó nemzetközi büntetőbíróságot csak évtizedekkel később állították fel – néhány újabb, Európát megrázó konfliktus hatására.