Izland: A hidegháború frontvonalán

12+12+
©National Geographic
Izland: A hidegháború frontvonalán

Leírás

Bár minden kontinenstől távol, az Atlanti-óceán közepén fekszik, a NATO alapítótagjai közé tartozó Izland szerepe jelentősen felértékelődött a hidegháborús szembenállás során. A főként amerikai katonákat állomásoztató keflaviki támaszpont az izlandi hadseregre is modernizálóan hatott, de a nyugati katonai jelenlét az ország teljes politikai, gazdasági és kulturális életére jelentős befolyást gyakorolt. Az éremnek persze ez esetben is két oldala volt: amíg a politikai és a gazdasági vezetés megpróbálta a sziget stratégiai helyzetéből adódó lehetőségeket a lehető legjobban kihasználni, a magát időközben a sziget hatodik legnépesebb városává kinövő Keflavik körül egyre több korrupciógyanús ügy látott napvilágot…

Epizódok

Évad 1
  • 1. rész

    +

    1951-ben megalakult az Egyesült Államok Hadereje alá tartozó Iceland Defense Force (Izlandi Védelmi Erők). Milyen világpolitikai folyamatok vezettek a külföldi csapatok izlandi megjelenéséhez, és ezek milyen hatást gyakoroltak az ország politikai, gazdasági és kulturális életére? Az epizód a hidegháború első évtizedeinek eseményeit tekinti át izlandi szemszögből – egészen 1973-ig, amikor egy baloldali koalíciós kormány a választási kampány hevében bejelentette, hogy a következő ciklus alatt elérik az idegen csapatok az országból való kivonását.

  • 2. rész

    +

    Az 1970-es évek közepén nagy cél lebegett a baloldali koalíciós kormány szeme előtt: Izland körül 50 mérföldre kiterjeszteni a halászati övezetet. A halakon kívül azonban nagyobb vadak, szovjet tengeralattjárók is úsztak akkoriban az Atlanti-óceánban, s a számuk – a Nyugatot egyre jobban aggasztva – folyamatosan nőtt; egészen a 80-as évek végéig, amikor a Szovjetunió a berlini fallal együtt darabokra szakadt. De mi lesz ilyen körülmények között a feleslegessé vált keflaviki NATO-támaszponttal?