Epizódok

• Légi és vasúti balesetek

  +

  A technológia fejlődése és a biztonsági előírások szigorodása ellenére napjainkban is előfordulnak súlyos légiszerencsétlenségek és vasúti balesetek, melyek okai a műszaki üzemzavartól az emberi hibákon át egész a gépeltérítésekig és egyéb szabotázsakciókig terjedhetnek. Az epizódban a közelmúlt tíz legtragikusabb légi- és vasúti katasztrófáját elevenítjük fel, melyek joggal váltották ki a világ megdöbbenését és felháborodását.

• Hajószerencsétlenségek

  +

  Az újságok címoldalára kerülő híres balesetektől az elfeledett, világvégi hajóroncsokig a tenger emberi életek sokaságát követelte már a történelem során. És követeli újra és újra ma is, mert hiába a technológia viharos fejlődése, a tenger még mindig nagyobb úr az embernél. A lebilincselő epizódban az elmúlt idők tíz legsúlyosabb hajószerencsétlenségét elevenítjük fel a Titan eltűnésétől a Lusitania elsüllyedéséig.

• Épületomlások

  +

  Az építőipar szereplőinek felelősségét nem lehet túlbecsülni, hisz elég a legkisebb hiba a tervezők vagy a kivitelezők részéről, és emberek tucatjai – sőt olykor százai – fizetnek az életükkel a gondatlanságukért. A látványos epizód ezt bizonyítja a közelmúlt legtragikusabb balesetei, többek közt egy indiai gyalogoshíd és egy bangladesi épület összeomlásának felidézésével.

• Gátszakadások

  +

  Amikor egy völgyzáró gát átszakad, a következmények beláthatatlanok, hisz az elszabaduló víztömeg egész településeket képes a föld színéről elmosni. Hogyan zajlik egy ilyen katasztrófa, és mit lehet tenni a megelőzésükért? A megrázó epizód erre keres választ, az USA-tól Laoszig és Brazíliától Olaszországig a történelem legsúlyosabb gátszakadásait felidézve.

• Űrkatasztrófák

  +

  A világűr megismeréséért folytatott versenyfutást tragédiák sora árnyékolja be – elég csak az Apollo-1 halálos tűzesetére vagy a Challenger és a Columbia tragédiájára gondolni. Az elgondolkodtató epizód az űrkutatás tíz legrámaibb balesetét idézi fel az oroszországi Bajkonurtól az USA-beli Cape Canaveralig, rádöbbentve minket, milyen hatalmas a tét a tudomány és a technológia eme izgalmas, rohamosan fejlődő területén.

• Végzetes autóversenyek

  +

  A motorsportok területén a legkisebb emberi vagy műszaki hiba is végzetes következményekkel járhat. Szomorú példa erre a Formula 1, melynek pályáin 52 versenyző veszítette életét 1950 óta. Mi okozta ezeket a baleseteket, meg lehetett volna-e előzni őket, és milyen hatást gyakoroltak a versenyek lebonyolítására és biztonsági előírásaira? Keress velünk válaszokat a szédületes tempójú epizódban!

• Ütközőpályán

  +

  Valahányszor vonatok ütköznek össze, repülőgépek zuhannak le, vagy hajók süllyednek el, fájdalmasan rádöbbenünk, hogy mennyire sérülékenyek a közlekedési eszközeink és rendszereink – és hogy milyen keskeny a határvonal élet és halál között. Az izgalmas epizód a közelmúlt legsúlyosabb, legnagyobb visszhangot kiváltott baleseteit vizsgálja; nyomozz velünk, vajon műszaki hiba, emberi mulasztás, vagy épp időjárási tényezők álltak-e a megrázó tragédiák mögött!

  Következő vetítés

  június 22., hétfő 15.05

  12+

  National Geographic

• Expedíciók a halálba

  +

  Az expedíciók olykor nem a vágyott felfedezéshez, hanem a résztvevők halálához vezetnek: gondoljunk csak Amelia Earhart végzetes repülőútjára, az Everesten történt 1996-os hegymászó-szerencsétlenségre, vagy a legendás angol régész, Percy Fawcett dél-amerikai eltűnésére. Mi okozhatja egy expedíció vesztét, és – a korábbi balesetek tanulságainak levonásával – a jövőben hogyan lehetne elkerülni a bajt? Az izgalmas epizód ezt kutatja Amazóniától az Északi-sarkvidékig.

  Következő vetítés

  június 23., kedd 15.05

  12+

  National Geographic

• Globális veszélyek

  +

  Földünk 4.5 milliárd éves története a jégkorszakoktól az aszteroida-becsapódásokig katasztrófák sorával van kikövezve. És a veszélyek kora nem ért véget, sőt: törékeny bolygónknak várhatóan a jövőben is földrengésekkel, vulkánkitörésekkel és világjárványokkal kell szembenéznie – valamint az emberi tevékenység mind súlyosabb következményeivel. Melyek a minket fenyegető legnagyobb globális veszélyek, és mit tehetünk a teljes összeomlás elkerüléséért? Keress velünk válaszokat e – sajnos – nagyon aktuális kérdésekre!

  Következő vetítés

  június 24., szerda 15.05

  12+

  National Geographic

• Pusztító víz

  +

  A víz a földi élet egyik alapja, a létünk függ tőle – ám ha ez a kincset érő anyag nagy tömegben ellenünk fordul, esélyünk sincs a túlélésre… Amint az epizódban látni fogjuk, egy 30 centiméteres vízréteg meg tud emelni egy autót, egy 30 méteres cunami pedig néhány óra leforgása alatt egész városokat képes elsöpörni és százezreket megölni. Az áradás a természeti katasztrófák leggyakoribb típusa, mely a globális felmelegedés következtében az eddiginél is több áldozatot szed majd a jövőben.

• Hidak és alagutak

  +

  A hidak és alagutak gyökeresen átalakították az életünket: nekik köszönhetően jelentősen csökkent az utazással töltött időnk, és sok esetben olyan helyekre is eljuthatunk, ahova korábban nem. Előfordul azonban, hogy rosszra fordulnak a dolgok, és akkor az irányítás kikerül az ember kezei közül: a hidak olykor összeomlanak és a rajtuk tartózkodókkal együtt a mélybe zuhannak, az alagutakban pedig tűz üthet ki, és a lángok a zárt térben gyorsan terjednek az egyik autóról a másikra.

• Hurrikánok

  +

  A hurrikánok hatalmas légörvények, melyek méreteit és pusztítóképességét szavak helyett leginkább számokkal lehet érzékeltetni: átmérőjük elérheti a 2000 kilométert; szélsebességük a 300 km/órát; áldozataik száma pedig, ha sűrűn lakott terület kerül az útjukba, százezrekben mérhető. 1970-ben például egy ciklon közel félmillió embert ölt meg Bangladeshben. Hogyan keletkeznek a hurrikánok, és miként védhetjük meg magunkat tőlük?

• Földrengések

  +

  A földrengések hatalmas – olykor kontinensnyi – kőzetelemezek ütközése, súrlódása nyomán pattannak ki, és az általuk okozott pusztítás is ennek megfelelő: egy földmozgás Kínában nemrég 11 millió embert tett hajléktalanná, Kasmírban pedig közel 80 ezer ember halt meg egy különösen erős rengés következtében. Miként keletkeznek a földrengések, honnan az a végtelen energia, amely a legpusztítóbb természeti katasztrófává teszi őket?

• Vulkánkitörések

  +

  A vulkánok a Föld fáradhatatlan építészei: bolygónk felszínének több mint 80%-át ők alkották, és még korántsem végeztek művükkel, jelenleg is 1500 tűzhányó van működésben szerte a világon. A feljegyzések kezdete óta az indonéziai Mount Tabora kitörése volt a legpusztítóbb: az 1815-ös robbanás 100 ezer embert megölt, az explózió napot elhomályosító, 44 kilométeres magasságba lövellő hamufelhője pedig globális hőmérsékletváltozást okozott. Minek köszönhetik a vulkánok a példátlan energiájukat és pusztítóképességüket? A válasz megtalálásához tarts velünk a kráterek mélyére és még tovább, a föld alá!

• Tornádók

  +

  A tornádók szeszélyes gyilkosok, házakat lerombolva, fákat kicsavarva gyakorlatilag bárhol, bármikor lecsaphatnak. Az Egyesült Államokban például a középső és a délkeleti régiókban a leggyakoribbak, de már valamennyi államból jelentettek pusztító forgószeleket. A 2011 májusában tomboló Joplin tornádó 158 embert megölt és több mint ezret megsebesített, szelei sebessége meghaladta a 300 km/órát. Miért ilyen hevesek és kiszámíthatatlanok a tornádok, és hogyan lehet ellenük védekezni? Az izgalmas epizód tudósai jobb híján erre keresik a választ – mert a forgószeleket megállítani nem lehet.

• Földön, vízen, levegőben

  +

  Hajók, repülőgépek, modern vasúti szerelvények: a technika mára megkönnyítette, sőt élménnyé tette az utazást az emberiség számára. Olykor azonban porszem kerül a gépezetbe, és bekövetkezik a katasztrófa… Az epizód az utóbbi évtizedek néhány tragikus balesetét idézi fel – valamint túlélési történetét, mert a korszerű technológia és az emberi ellenállóképesség együtt csodákra képes. Máskülönben miként lettek volna túlélői annak az utasszállítónak, mely orral előre egy erdőbe csapódott Japánban?

• Pusztító ember

  +

  Ha pusztító katasztrófákról van szó, a legtöbbünknek földrengések, hurrikánok, vulkánkitörések jutnak az eszünkbe. Az anyatermészeten kívül azonban mi magunk is képesek vagyunk veszélyes szituációkat teremteni, és a népesség növekedésével és a technológia fejlődésével az efféle balesetek száma csak egyre nő. Olajszennyezések, robbanások, épületomlások és nukleáris incidensek árnyékolják be a modern ember történetét, a kívánatosnál sokkal több munkát adva a baleseti kivizsgálóknak – és a témát feldolgozó dokumentumfilmeseknek.