Különleges építmények: Louvre Abu Dhabi

november 28., szerda 10.00

AllAll
Különleges építmények: Louvre Abu Dhabi

Mikor láthatom?

  1. november 28., szerda 10.00

    Különleges építmények: Hulladék-újrahasznosító (Extra)

  2. december 21., péntek 10.00

    Különleges építmények: Louvre Abu Dhabi (Évad 1)

Leírás

Az Arab-öböl partja előtt a tenger színén lebegő Louvre Abu Dhabi négyszáznál is több felbecsülhetetlen értékű műremeket őriz a falai között. A párizsi Louvre-val szoros együttműködésben épült múzeum azonban már önmagában is egy mestermunka, hisz a galériaépületekre egy rekordméretű, hétezer tonnás acélkupola vet árnyékot a perzselő forróságban…

Epizódok

  • A Pioneer olajfúró torony

    +

    A Föld gyomrában fogytán a kitermelhető az olaj – léteznek azonban olyan új mérnöki csodák, melyek segítségével kis szerencsével az utolsó rezervoárok is megcsapolhatóvá válnak. Ezek közé tartozik a Pioneer nevű úszó olajfúró torony, mely a legnagyobb viharok ostromát is állja… mely a tenger aljzatában mélyebbre képes fúrni, mint bármelyik elődje… és amelyet egy régi tankerből alakítottak át 600 milliárd dolláros költséggel. Ha a Pioneer beválik, mintegy egymilliárd hordóval nő a világ hozzáférhető kőolajtartaléka; ha kudarcot vall, egy beláthatatlan természeti katasztrófával kell szembenéznünk.

  • Hullámvasút felsőfokon

    +

    A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. Az epizód a hullámvasutak építése terén elért legújabb mérnöki és technológiai újdonságokat tárja elénk. A 45 emelet magasságba szárnyaló, és a 160 kilométer per órás sebességet alig 3.5 másodperc alatt elérő KINGDA KA-t a világ leggyorsabb és legmagasabb hullámvasútjaként tartják számon; a filmben végigkísérhetjük az építészeti monstrum megalkotásának legérdékesebb állomásait, megismerkedhetünk a tervezéshez és kivitelezéshez felhasznált legmodernebb eljárásokkal, és szemtanúi lehetünk...

  • Kis Velence Las Vegas-ban

    +

    A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. A film a Las Vegas-i Venetian Casino megtervezésének, felépítésének és működtetésének folyamatát mutatja be látványos felvételek segítségével. A világ leghatalmasabb szálloda- és szórakoztató komplexumai között számon tartott építmény-együttes egy valóságos városka Las Vegas falain belül: monumentális épületei és hangulatos csatornái mind-mind a névadó Velencét idézik, méghozzá oly élethűen, hogy amikor a „díszletek” közül kilépünk a vibráló neonfényektől megvilágított Las Vegas-ba,...

  • A berlini pályaudvar

    +

    A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. A berlini építőmunkások éjt nappallá téve, az idővel versenyt futva dolgoznak Európa legnagyobb és legmodernebb vasúti pályaudvarán, hogy művükkel még az előtt elkészüljenek, hogy a 2006-os labdarúgó világbajnokság szurkolói elözönlenék a várost. Az egykori Kelet- és Nyugat-Berlin határán álló üvegtetős épület a tervezők szándékai szerint nem csupán a német újraegyesítés szimbóluma lesz, de valódi európai csomópontként is funkcionál majd, ami – tekintetbe véve, hogy a Párizs-Moszkva...

  • A jövő tengeralattjárója

    +

    A USS Virginia a világ legmodernebb atommeghajtású tengeralattjárója, és egyúttal az Egyesült Államok víz alatti flottájának legfelszereltebb tagja a hidegháború befejeződése óta. A filmben nem csak e bravúros haditengerészeti alkotás kvalitásairól hallunk a tervezőktől és mérnököktől, de azt is megtudjuk, hogy milyen tényezők és kihívások kényszerítették rá a világ vezető nagyhatalmát egy ilyen költséges hadihajó megépítésére…

  • Börtön felsőfokon

    +

    A North Branch Fegyencnevelő Intézet hamarosan kétezer erőszakos bűnözőnek szolgál majd kényszerű otthonául. A komplexum nem csak az őrök életére vigyázó biztonsági berendezések terén vonultat fel számtalan újdonságot, de rehabilitációs programja is forradalmian új módszereken alapul. Az epizódban amellett, hogy megismerjük az intézmény eddigi történetét, azon korábbi börtönkatasztrófákról is hallunk, melyek tanulságai kulcsfontosságú szerepet játszottak a North Branch biztonsági rendszerének megtervezésekor.

  • Olajfúrás

    +

    A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. A kanadai Alberta békés erdőségei alatt a Föld értékes kincset rejteget. Egy gigantikus, a szaúd-arábiainál ötször nagyobb kőolajkészlet található itt, amely 55 éven át biztosíthatná a világ energiaellátását, de amellyel van egy kis probléma: az értékes energiahordozó – a világ többi nagy köolajlelőhelyeitől eltérően – homokba ágyazva található, így a hagyományos fúrásos-pumpálós módszerrel lehetetlen kinyerni. A kanadai Syncrude cég most egy forradalmian új ötlettel állt elő…

  • Gyémántbánya

    +

    A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. A Kanada fagyos sarkvidéki területein található Ekati Gyémántbánya a világ legtávolabbi és legmostohább időjárási körülmények között működő bányái közé tartozik. Az itt dolgozók munkáját ráadásul tovább nehezíti, hogy a gránitos alapkőzet sem adja ingyen a kincseit, ezért a világ legerősebb és leghatalmasabb erőgépeire van szükség: a bánya hidraulikus fejtőberendezése óránként 900 iskolabusznak megfelelő tömegű anyagot mozgat meg, a meddő szállítását végző teherautók számára akár...

  • Teherszállítás a levegőben

    +

    A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. Amikor a bevetésen lévő amerikai hadseregnek még egy tankra, vagy újabbb féltucat helikopterre van szüksége, a kért eszközök gyors helyszínre juttatására csak egyetlen megoldás kínálkozik: a C-5 Galaxy teherszállító repülőgép, melynek megalkotásával új fejezet kezdődött az óriásgépek történetében. A 68 méteres szárnyfesztávolságú repülő óriás hossza megközelíti a futballpályákét, magassága pedig akkora, akár egy hatemeletes háznak; hatótávolsága ráadásul gyakorlatilag korlátlan,...

  • Az Airbus A380-as

    +

    A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. Idén tavasszal az Airbus jóvoltából megtudhattuk, hogy miként kell elképzelnünk a jövőt, ha légiutazásról van szó. Az európai tervezésű és építésű, 555 utas befogadására képes Airbus A380-as új fejezetet nyitott a polgári repülés történetében: a most elkészült modell hét emelet magas, 73 méter hosszú, szárnyfesztávolsága pedig eléri a 80 métert. A dokumentumfilm nem csak a tervezés és kivitelezés legizgalmasabb pillanatait követi nyomon, de azt az országhatárokon átívelő tudományos...

  • A jövő olajfúrótornyai

    +

    Gépesített világunkban az energiahordozók iránti igény növekedésével az ember ma már olyan kőolaj- és földgázkészletek megcsapolására is rákényszerül, melyek kiaknázása a hatalmas beruházási költségek miatt korábban nem lett volna nyereséges. A kőolajfúró tornyok legújabb generációjához tartozik a gigantikus Noble Piet is, melynek segítségével a szakemberek az Északi-tenger áldatlan időjárási körülményei közepette egy 350 millió dollár értékű, eddig érintetlen földgáz-rezervoárt igyekeznek meglékelni…

  • Tartályhajók

    +

    A filmben Richard Hammond egy különleges hajóflottán tesz látogatást, melyet a hatóságok és a szakemberek nem véletlenül védenek a létező legszigorúbb biztonsági intézkedésekkel – a rakományt ugyanis a világ egyik legveszélyesebb csepfolyós anyaga alkotja, melyet folyamatosan mínusz 162(!) Celsius fokon kell tartani, és amely, ha utat talál a tartályokon kívülre, azonnal megsemmisítheti az őket hordozó gigantikus, a Titanic-nál is nagyobb szupertankereket...

  • A Panama-csatorna

    +

    A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése nem is olyan régen még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. Az évente közel 14 ezer hajót átengedő és megmozgató Panama-csatorna a világ leghatalmasabb gépezet-együttesei közé tartozik. Gigantikus zsilipek, a világ legnagyobb kotrógépe és egy soha nem látott méretű emelődaru biztosítja, hogy a járművek átjussanak a csatorna legkritikusabb, kilenc emeletnyi magasságkülönbséget magába foglaló szakaszán. Bár a mesterséges vízi úton való végighaladás lassú és körülményes, a forgalom évről évre növekszik, így már készülnek az új, nagyobb áteresztő képességű...

  • Gázvezeték az óceán mélyén

    +

    A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. A Föld egyik legnehezebben megközelíthető földgáz-rezervoárjának megcsapolása érdekében a mérnökök attól se riadnak vissza, hogy öt gigantikus speciális vízi jármű segítségével egy 4600 négyzetkilométeres gázvezetékhálózatot építsenek – két és fél kilométerrel az óceán felszíne alatt… A rendszer középpontját egy hatalmas úszó gázfeldolgozó platform képezi majd, melynek magassága 34 emeletet tesz ki, hossza pedig a nagyvárosi épülettömbökével vetekszik. Amennyiben a projekt sikerrel...

  • Alagútfúrás Izlandon

    +

    A sorozat olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. Kétszáz méterrel Izland ritkán lakott keleti felföldje alatt egy gigantikus alagútfúrógépet két évi megfeszített munka után már csak néhány nap választ el küldetése teljesítésétől. Egy vízerőmű számára készít egy 14 kilométer hosszú és 8 méter átmérőjű alagutat, melyen majd egy hatalmas gleccser munkára fogott olvadékvize fog áramolni. Az “Állkapocsnak” keresztelt monstrum kezelőinek nincs könnyű dolga, mert a kemény bazaltot csak immel-ámmal “faló” gépet szinte lehetetlen irányban...

  • Kutatóállomás a Déli-sarkon

    +

    A Déli-sark bolygónk egyik legelszigeteltebb pontja, mely – a helyhez illően puritán kutatóállomása révén – közel ötven éve a csillagászok, klimatológusok és más természettudósok földi paradicsoma. A létesítményt azonban a jelek szerint a 21. század elejére kinőtte az emberiség, s megszülettek egy új óriásépítmény, az Amundsen-Scott Déli-sark Állomás tervei. A kivitelezés azonban nem ígérkezik könnyűnek, mert minden építőanyagot repülőgéppel kell a helyszínre szállítani, és a munkálatokra a sarki tél kíméletlen hidege és viharai miatt évente mindössze 100 nap áll a rendelkezésre.

  • Geotermikus erők

    +

    A fosszilis tüzelőanyagok elégetése által előidézett globális felmelegedés előrehaladtával a kutatók figyelme egyre inkább a megújuló, környezetre nem káros energiaforrások felé fordul. Ilyen “zöld” energiaforrás lehet a Föld belső hője – amennyiben a geológiai adottságok és a rendelkezésre álló technológia lehetővé teszik a felszínre hozatalát. A filmben először az energiaigénye 70%-át már ma geotermikus energiából fedező Izlandra látogatunk, majd felkeressük a világ legnagyobb geotermikus erőművét Észak-Kaliforniában, végül pedig vezető kutatókat hallunk arról, hogy miként lehetne nemcsak még mélyebbre fúrni, de még nagyobb területeket ellátni...

  • A bahreini Világkereskedelmi Központ

    +

    A bahreini Világkereskedelmi Központ két ötvenemeletes “üvegvitorlája” 240 méteres magasságba tör a Perzsa-öböl partján. Az épületegyüttes már önmagában az alakja miatt is bevonulhatna a világ építészettörténetébe, a tornyok között elhelyezett szélturbinák azonban végképp az építészvilág érdeklődésének homlokterébe helyezik. A látványos film a felhőkarcolóba oltott szélerőmű megalkotáásnak hosszú, ezer nehézséggel kikövezett útját tárja elénk – az alapkoncepció megszületésétől az irodák átadásáig és az áramtermelés megindulásáig.

  • Az energiatermelő óceán

    +

    A tengerek ár-apály áramlásait és szüntelenül a parti sziklákat ostromló hullámait megfelelő technológiával a világ legbőségesebben rendelkezésre álló zöld energiaforrásaivá változtahatnánk. De vajon létezik-e ilyen technológia? A filmben három különböző mérnökcsapat azon dolgozik, hogy a kérdésre a válasz igen legyen. Amikor bekapcsolódunk munkájukba, már hosszú és rögös út áll mögöttük: terveik alapján megépítették az óceán mozgási energiáját elektromos árammá konvertáló berendezéseiket, amelyeket most már csak be kell üzemelni. De vajon sikert hoz-e a próbaüzem? Ha igen, új korszak kezdődhet a környezetvédelemben és az emberiség energiaellátásában…

  • Üvegház a földrengés-zónában

    +

    A San Francisco-i Golden Gate Parkban nemrégiben elkészült hipermodern természettudományos bemutatóközpont (California Academy of Sciences) hatalmas épületét a légifelvételeken nem is olyan könnyű észrevenni, mert a hullámzó dombvidéket imitáló tetőszerkezet buja növénytakaró alatt rejtezik, s a tervezőknek még a planetáriumot is sikerült “tájba illően” elhelyeznie. De a fenntartható építészet jegyében megálmodott üvegpalota nem csupán a külsőségekben áll a természet szolgálatában: az intézmény esőerdeje és akváriuma – afféle modern Noé bárkájaként – 38 ezer állatnak ad otthont, természettudományi múzeuma a legújabb kor látogatóinak ízlése szerint...

  • Emberi napenergia

    +

    Az egyre riasztóbb mértékű globális felmelegedés és az égbe szökő energiaárak idején a napenergia mindinkább a tudósok érdeklődésének homlokterébe kerül. De vajon milyen szerepet tölthet be a napmeleg a jövő energiaellátásában? Versenyre kelhet a többi alternatív, “zöld” energiaforrással? A film a Föld legnagyobb kutatóintézeteiben és napenergiát hasznosító létesítményeiben ezeken felül azt az egyszerű, ám annál égetőbb kérdést is felteszi, hogy mi van akkor, ha nem süt a Nap...

  • A shanghai szuper torony

    +

    Mi lesz az eredmény, ha veszünk hatvanezer tonna acélt, 260 ezer köbméter betont, kétezer elkötelezett kínai munkást és néhány brilliáns építészeti ötletet? A Shanghai World Financial Center… A hamarosan elkészülő 101 emeletes felhőkarcoló nem csak a szárazföldi Kína legmagasabb épülete lesz, de egyúttal a Föld egyik legbiztonságosabb irodaháza is, mely nem csak a természet, hanem a nála sokkal veszélyesebb ember támadásait is nagy biztonsággal visszaveri…

  • A világ legnagyobb fémfeldolgozó gépe

    +

    Ismerkedjen meg a világ leghatalmasabb fémzúzó gépével! A gyár méretű berendezés kapacitásával kapcsolatban talán a számok a legbeszédesebbek: a falánk óriás óránként 450 autónyi fémhulladékot képes elnyelni és felismerhetetlen masszává alakítani, ami azt jelenti, hogy évente mintegy 9 millió tonna egykori hűtőszekrény és más háztartási berendezés halad át rajta. Az általa kiköpött, újrahasznosításra váró anyagot egy gigantikus daru azután 30 ezer tonnás teherhajókra rakja, melyek értékes terhükkel már indulnak is a világ fém-újrahasznosító üzemei felé...

  • A részecskegyorsító

    +

    A svájci-francia határon a felszín alatt található nagy hadronütköztető gyűrűt a modern tudomány legjelentősebb alkotásai között emlegetik a szakemberek. A 27 kilométeres részecskegyorsító alagútban hamarosan protonok – és esetenként ólomionok – fognak keringeni egymással szemben, hogy a megfelelelő energiára való felgyorsulásukat követően – a detektorok által aprólékosan megfigyelt körülmények között – összeütközzenek. A nagyszabású kísérletsorozattól a kutatók nem kevesebbet várnak, mint hogy megtudják, hogy milyen képet mutathatott az Univerzum közvetlenül az ősrobbanás után...

  • Szingapúr szédítő Las Vegas-a

    +

    A Marina Bay Sands névre keresztelt szingapúri megaberuházás nem csupán a maga hatmilliárd dolláros költségvetésével, de rendhagyó építészeti megoldásaival is alaposan magára vonja a figyelmet: a hotel- és kaszinókomplexumot ugyanis három 55 emeletes épület alkotja, a tetőn egy hídszerűen átívelő közös parkkal, melyet a buja növényzet mellett egy 150 méter hosszú medence tesz valószínűtlenné… Hogy miként lehet létrehozni egy ilyen “második Szemirámisz függőkertjét”? És hogy milyen érzés kétszáz méteres magasságban egy feszített víztükrű uszodában lubickolni? A Marina Bay Sands megszületését megörökítő látványos filmből többek közt ez is kiderül…

  • Szingapúr szédítő Las Vegas-a

    +

    A Marina Bay Sands névre keresztelt szingapúri megaberuházás nem csupán a maga hatmilliárd dolláros költségvetésével, de rendhagyó építészeti megoldásaival is alaposan magára vonja a figyelmet: a hotel- és kaszinókomplexumot ugyanis három 55 emeletes épület alkotja, a tetőn egy hídszerűen átívelő közös parkkal, melyet a buja növényzet mellett egy 150 méter hosszú medence tesz valószínűtlenné… Hogy miként lehet létrehozni egy ilyen “második Szemirámisz függőkertjét”? És hogy milyen érzés kétszáz méteres magasságban egy feszített víztükrű uszodában lubickolni? A Marina Bay Sands megszületését megörökítő látványos filmből többek közt ez is kiderül…

  • Aldar HQ: a lekerekített felhőkarcoló

    +

    A magas toronyépületeket a magyar és sok más nyelv találóan nevezi ‘felhő- (vagy ég)karcoló’-nak, hisz hegyes, égnek törő alakjuk valóban azt a képzetet kelti, mintha a fellegek felhasítására alkották volna őket. Most azonban a Perzsa-öböl partján napvilágot látott egy egészen újszerű épület, melyre csak jobb híján alkalmazható a felhőkarcoló kifejezés: az Aldar cégcsoport HQ névre keresztelt irodaháza ugyanis egy gigantikus, élére állított diszkoszt formáz, melynek egyetlen hegyes pontja sincsen…

  • Zöldülő Peking

    +

    Míg Kína gazdasága húsz évvel ezelőtt még túlnyomórészt a mezőgazdaságon alapult, mára gyökeresen megváltozott a helyzet, és az egykori paraszti társadalom modern, dinamikus nemzetté, a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált. A forradalmi átalakulást azonban nem adták ingyen. Kína energiaigénye az egekbe szökött, s szenes erőművei, gyárai, valamint gyorsan bővülő gépkocsiparkja a Föld legnagyobb üvegházgáz-kibocsátójává tették az országot. A környezetvédelem tehát sürgető problémává vált, melynek a 2008-as olimpia különleges aktualitást adott. A film a Nap energiáját maximális mértékben kihasználó “Vízes kocka” (Water Cube) uszodakomplexumtól...

  • Abu Dhabi ferde tornya

    +

    Abu Dhabi kétmilliárd dolláros, csillogó-villogó vadonatúj üzleti negyede, a The Capital Center hamarosan egy igazi építészeti különlegességgel gazdagodik: egy 160 méteres, 35 emeletes felhőkarcolóval, melynek tervezői alaposan elengedték a fantáziájukat – a Capital Gate ugyanis szándékosan ferde, méghozzá nem is kicsit: dőlése 18 fok, ötször annyi, mint a pisai ferde toronyé! De vajon milyen szakmai titkokat rejt ez a fizika törvényeit feszegető, gravitációval kacérkodó utópisztikus építmény? A film az Abu Dhabi-i ferde torony születéstörténetét mutatja be, a szupererős betonmag kiöntésétől a látványos üvegköpeny ráborításáig.

  • Burdzs Kalifa

    +

    A Burdzs Kalifa nevű dubaji felhőkarcoló a maga 828 méterével a világ legmagasabb épülete, melyet Tom Cruise a Mission Impossible 4-ben számtalan veszély közepette sikeresen megmászik. Mindez azonban semmi az építőmunkások teljesítményéhez képest, akik hét éven át dolgoztak a másfél milliárd dolláros torony egyre szédítőbb magasságokba törő homlokzatán…

  • Űrrepülőtér a sivatagban

    +

    Volt idő, amikor az ember, ha az űrbe vágyott, kénytelen volt az államnál kopogtatni, s hosszú évek alatt tökéletesen kiképzett, “hivatalos” asztronautává válni. Mindez azonban hamarosan a múlttá válik, hisz a világ első kereskedelmi űrrepülőterének, a Spaceport Americának a megépülésével csupán pénz kérdése lesz az űrutazás. És hogy mikor jön el ez a szép új világ? Nos, ezt egyelőre csak találgatni lehet, hisz a repülőtéret – egy rendkívül bonyolult és drága projekt keretében – egy sivatagos, jelenleg út, víz és elektromos áram nélküli helyen kellene megvalósítani; persze csak akkor, ha a területet tulajdonló famernő meggondolja magát, s mégis...

  • A brit szupervasút

    +

    A Londont a Csalagúttal összekötő nagysebességű vasútvonal, a Channel Tunnel Rail Link (vagy ahogy újabban nevezik: High Speed 1) maradéktalanul beváltotta a hozzá fűzött reményeket, párizsi és brüsszeli viszonylatban utasok tömegeit csábította le a földre a levegőből. A fontmillárdokat felemésztő forradalmi vonal terveit azonban egyáltalán nem volt könnyű elkészíteni és megvalósítani, lévén a két sínpárt a világ egyik “legbelakottabb” vidékén kellett keresztülvezetni. Vajon milyen természet és ember állította akadályokat kellett legyőznie a mérnököknek és kivitelezőknek? És milyen érzés 300 kilométeres óránkénti sebességgel Dél-Anglia bájos,...

  • A Hoover-gát hídja

    +

    Arra, hogy megmentsünk egy lenyűgöző világhírű mérnöki alkotást, olykor csak egyetlen lehetőség kínálkozik: hogy építünk mellé egy másikat is… Legalábbis ez történt a Hoover-gát esetében, melyet a 93-as főút megnövekedett forgalma egyre jobban megterhelt, így a mérnökök nem tehettek mást, mint hogy megpróbálkoztak a lehetetlennel: megalkotni egy új, közel 600 méter hosszú hidat a Colorado szakadékos, több száz méter mély, sokak szerint átívelhetetlen völgye felett. A csoda végül sikerült, igaz hat év, 1200 ember és 240 millió dollár kellett hozzá…

  • Hulladék-újrahasznosító

    +

    New Yorkban, a Hudson folyó partján egy elhagyott rakpartszakasz nagy változásokon megy át: itt épül a világ legnagyobb hulladék-újrahasznosító üzeme. A filmben kísérje nyomon az építkezés legérdekesebb pillanatait!

  • A zúzógép

    +

    A zúzógépek feladata egyszerű: minél rövidebb idő alatt minél több ócsakavasat “felfalni” és apróra darálni. Maguknak a zúzógépeknek az elkészítése viszont annál nagyobb kihívás, hisz gigantikus méretűek, hatalmas súlyúak, s több mint ötezer alkatrészből állnak. A filmbéli iparos ezer nehézség legyőzése árán élete első fémevő masináját igyekszik elkészíteni….

  • A világ leggyorsabb hullámvasútja

    +

    Az Abu Dzabiban található Ferrari World több tekintetben is egyedülállónak mondható: egyrészt ez a világ leghatalmasabb fedett kalandparkja, másrészt itt üzemel a híres Formula Rossa hullámvasút, melynek mindössze 4,15 másodpercre van szüksége 240 kilométer per órás végsebessége elérésére. De miként lehet megalkotni egy efféle világrekorder létesítményt egy ilyen szélsőséges klímájú területen? A filmben legyen tanúja Andreas Granig konstrukciós menedzser küzdelmének, amint ezer veszéllyel dacolva, sivatagi hőségben vezényli le a 20,800 lóerős motorral hajtott, a Ferrari Formula 1-es autói által inspirált hullámvasút építését!

  • Autópálya a tenger alatt

    +

    Dél-Korea, mely még soha egyetlen víz alatti alagutat se épített, nemrégiben nagy fába vágta a fejszéjét: úgy döntött, hogy megépíti a világ legmélyebben fekvő víz alatti alagútját. A tervezőknek és kivitelezőknek azonban nincs könnyű dolguk, mert a gigantikus, két futballpálya hosszúságú alagútszegmenseknek centiméter-pontossággal kell illeszkedniük; mert a Csendes-óceán tájfunjai miatt a munkafolyamatokat folyamatosan az időjáráshoz kell igazítaniuk; és mert a régiót, ahol a nagy mű készül, gyakorta rázzák meg heves földrengések.

  • A londoni Olimpiai Stadion

    +

    A londoni Olimpiai Stadion a 2012-es nyári játékok egyik legfontosabb helyszíne lesz, mely a sportversenyek egy jelentős részén túl a nyitó- és záróünnepségnek is helyet fog adni – és amely a rendezők reményei szerint méltó helyszínéül szolgál majd a világrekordoknak, hisz ő maga is afféle csúcs, mérföldkő a sportlétesítmények építészetében. A 80 ezer fő befogadására aréna ugyanis példátlan módon szétszedhető, úgy tervezték, hogy a játékok után könnyűszerrel egy 25 ezres „mezei” atlétikai stadionná lehessen zsugorítani...

  • A világ legnagyobb sátra

    +

    Kazahsztán elnöke egy utópisztikus tervet dédelget újabban: vadonatúj, az űrkorszakot idéző szórakoztató negyeddel gazdagítani az ország csillogó új fővárosát, Asztanát. Egy súlyos kérdés azonban felmerül az elképzeléssel kapcsolatban: miként lehet mediterrán klímát varázsolni egy városrésznyi területre egy olyan helyen, ahol télen mínusz negy fok alá, nyáron pedig plusz negyven fok fölé szökik a hőmérséklet? A válasz: leszerződtetni a neves építészt, Norman Fostert, és megterveztetni vele a világ legnagyobb sátrát…

  • Az öko-palackház

    +

    A környezetbarát építészetben forradalmian új fejezet kezdődött: a Tajpeji Nemzetközi Növénykiállításra megépült a világ első – nagyrészt használt műanyag göngyölegekből készült – “palackháza”. A kilencszintes, a természetvédelem ügyét a létével népszerűsítő Eco Arknak ráadásul a zöld szempontokon túl további előnyei is vannak: például 50%-kal kevesebbet nyom, mint egy hagyományos építmény, s a természet pusztító erőinek, köztük a tűznek is ellenáll.

  • Vasút a világ tetején

    +

    Tibet magashegyi pusztasága a Föld legyik legszélsőségesebb területe, ahol a hideg és a ritka levegő miatt a puszta életben maradás is komoly kihívást jelent a közönséges emberi halandó számára. Ilyen körülmények között első hallásra lehetetlen vállalkozásnak hangzik egy több mint ezer kilométer hosszú vasútvonal megépítése, ám a kínai vezetés szilárdan kitartott régi álma mellett, s a sokat vitatott sínpár – hét alagút és 675 híd megépítése után – 2007-ben elérte Lhaszát. A látványos film segítségével legyen tanúja a 140 ezer munkás hősies küzdelmének és az ötéves építkezés “legmeredekebb” pillanatainak!

  • Hamburg világraszóló koncertterme

    +

    A pekingi Madárfészek Stadion építészei ezúttal Hamburgba terveztek egy szokatlan létesítményt: legújabb alkotásuk egy gigantikus, szupermodern koncertterem – egy régi, kiszolgált raktárépület tetején. A megvalósítás azonban nem könnyű, mert az építkezés több éves csúszásban van; a költségek várhatóan Euro-milliókkal meghaladják az előre tervezettet; és a világ legjobb zenészeit csak tökéletes akusztikával lehet odavonzani.