12+12+Oregon őslakosai emberemlékezet óta egy misztikus hajóról suttognak, mely évszázadokkal ezelőtt szenvedett szerencsétlenséget a szárazföld közelében a Csendes-óceánban. A legendát alátámasztani látszik, hogy a tenger időről időre még ma is porcelánt és méhviaszt mos a partra a régióban. Vajon van történelmi alapja a mendemondának? Ha igen, miféle hajó lehetett ez, hogyan nézett ki, és honnan hova igyekezett több száz tonna értékes portékával megrakodva?
A jelek szerint az alvilág nyomait olykor szó szerint a békés felszín alatt kell keresni… Az észak-amerikai Nagy-tavak fenekén heverő hajóroncsoktól egy rejtélyes repülőgépig, mely a Karib-tenger mélyén alussza álmát, vizeink számtalan izgalmas bizonyítékot őriznek a bűnözők üzelmeiről. A válogató epizódban megrögzött csempészek, 1920-as évekbeli gengszterek és modern kori háborús bűnősök történetét is megismerhetjük – a felszín alatt.
A technológia viharos fejlődése a múlt eseményeit – és élőlényeit – is egyre inkább megismerhetővé teszi. Melyek a dinoszauruszokkal kapcsolatos legújabb felfedezések? Miféle titkokat rejtenek a hírhedt Alamo-erőd falai? És milyen új adalékokkal szolgál a Pearl Harbour-i támadás pontos rekonstrukciója a korabeli japán technológiával kapcsolatban? A válogató epizód többek közt ezekre az izgalmas kérdésekre is választ keres.
Al Capone, Lucky Luciano és társaik… Az amerikai alvilágot a 20. század első felében a maffia uralta, de honnan származott e hírhedt családok hatalma és befolyása? Milyen gazdasági háttér alapozta meg a sikereiket? Az epizódban többek közt lemerülünk egy whiskys üvegekkel megrakott hajóroncshoz New Jersey partjainál, valamint egy chicagói úszó zugkocsma titkaival is megismerkedünk. De hogyan kerül egy 1920-as évekbeli teherautó az amerikai-kanadai határon kanyargó Detroit Riverbe?
Közép-Amerikában ereszkedj alá veszélyes, vízzel teli barlangokba a maja civilizáció titkai után kutatva; Alaszka északi partjainál szállj vízre, és nyomozd ki, hogy a 19. században mi okozhatta egy 32 hajóból álló bálnavadász flotta vesztét; Patagóniában pedig csodálkozz rá a Dreadnoughtus névre keresztelt dinoszaurusz meghökkentő – az állatvilágban már-már példátlannak számító – méreteire!
A dinoszauruszokról a bőrszínüktől az életmódjukig sok mindent tudni vélünk. Képzeletünkben – sőt egyes tudományos és ismeretterjesztő leírásokban is – magányos T-rexek tartják rettegésben környezetüket és vadásznak sikeresen nehézkes, lassú mozgású növényevő Diplodocusokra. De vajon valós ez a kép? Az izgalmas epizódban a paleontológusok legújabb – 21. századi technológiával felszerelt – nemzedéke megmutatja, hogy szerintük milyen volt az élet valójában a dinók korában Amerikában.
Amerika múltja eltemetett hajóroncsok és régészeti leletek formájában a lábunk előtt hever – csak le kell hajolunk értük és ki kell hantolnunk őket… Míg a USS Arizona maradványai a Pearl Harbor-i támadás sokkoló veszteségeire emlékeztetnek minket, a Mexikói-öböl egyik roncsa az Alamo-erőd ostromát megelőző évek fegyvercsempészetéről őriz izgalmas meséket, a Chesapeake-öböl pedig a mai napig rejteget valami meglepőt az 1812-es brit-amerikai háborúval kapcsolatban.
Az USA legendás északi határvidékén – a mostoha klímájú, erőforrásokban gazdag valamikori „Orosz Amerikában” – 150 évvel ezelőtt egy egész flotta odaveszett. A roncsok megtalálásában már senki nem reménykedett, ám most a legmodernebb távérzékelési és képalkotó berendezések mégis sikerrel kecsegtetnek.
Az epizódban többek közt nyomába eredünk egy legendás, az őslakos indiánok meséiben máig fontos szerepet kapó hajónak, és közelről figyelhetjük, amint Alaszka partjainál egy tudóscsoport megkísérli megfejteni „Orosz Amerika” titkait, és a lehető legtöbbet megtudni a régióban napjainkig megtalált egyetlen, az orosz időkből származó hajóroncsról.
Egy atlantai művész különös dolgot tud meg az egyik őséről: kiderül, hogy a kalandos életű rokon az 1812-es brit-amerikai háború során megszökött a rabszolgaságból, majd csatlakozott az ellenséges brit erőkhöz, melyek nem sokkal később – számos másik fontos washingtoni épület mellett – a Fehér Házat is felgyújtották. Egy amatőr régész eközben élete felfedezését teszi, amikor a Chesapeake-öbölben megtalálja az amerikai ellenálók egyik zászlóshajójának roncsait.
A történelem egyik legsötétebb, nyílt tengeren elkövetett bűnténye a Lucona nevű hajó szándékos elsüllyesztése volt. Bár a legénység fele odaveszett, sokáig úgy tűnt, a tettes megússza szárazon. A hatóságoknak egyetlen esélye volt bizonyítani a gyanúsított bűnösségét: ha bravúros módon megtalálják a roncsot a világ legmélyebben fekvő bűnügyi nyomozati helyszínén, az Indiai-óceán fenekén.
A történelem legnagyobb víz alatt talált kincsének híre az egész világot bejárta, de vajon ki a jogos tulajdonosa a félmilliárd dolláros leletnek? Az izgalmas visszatekintő epizódban többek közt erre keresünk választ – valamint egy 19. századi nebraskai gőzös titkát is megkíséreljük megfejteni, és annak is utánajárunk, hogy mi történt azzal a 16. századi velencei hajóval, amelyet drága luxuscikkekkel megrakodva ért végzetes katasztrófa.
A Pearl Harbor elleni japán támadás az Egyesült Államok Csendes-óceáni Flottájának jelentős részét harcképtelenné tette – és, ami még fontosabb, új fejezetet nyitott a II. világháborúban. Hogyan zajlott pontosan az attak? Milyen titkokat rejtegetnek a tenger mélyén heverő roncsok arról a végzetes napról? Az epizód szakértői ezt kutatják a legmodernebb távérzékelési és képalkotó eszközökkel és módszerekkel.
Milyen titkokat rejthet Velence múltjáról egy 14. századi gálya roncsa? Igaz, hogy alig fél óra leforgása alatt megsemmisült az ottománok egyik rettegett flottája? És mi köze a Nagy-korallzátonynak a Bounty nevű angol királyi hadihajón 1789-ben kitört hírhedt lázadásnak? Nyomozz velünk a Lecsapolt óceán izgalmas válogató epizódjában!
A Vezúv híres ókori kitörése következményeként vastag hamuréteg borította be Pompeiit és Herculaneumot. Bár a természeti katasztrófa közel két évezreddel ezelőtt történt, a tudósok előtt egyre újabb részletek tárulnak fel a kritikus percekkel kapcsolatban. A legmodernebb kutatási módszerek segítségével ma már pontosan rekonstruálhatók a csapdába esettek életének utolsó pillanatai, és a régészek számára az is világossá vált, hogy a halálos áldozatok jelentős része a Római Birodalom egyik elfeledett társadalmi osztálya, a rabszolgák köréből került ki.
Mi maradt meg napjainkra a Tízparancsolat c. világhírű film monumentális díszleteiből? És mit mesélnek egy szellemváros romjai a Vadnyugat igazi életéről? Mennyire állnak távol a valóságtól a kedvenc westernfilmjeink kliséi? Áss velünk a hullámok és a sivatagi homok mélyére Hollywood története után kutatva!
Bár a szentpétervári Katalin-palotában található ún. Borostyánszobát sokan csak a világ nyolcadik csodájaként emlegették, a II. világháború – sok másik mellett – ezt a műkincset se kímélte: a helyiség gyönyörű borostyánkő-borítását a németek ellopták és egy ideig a Balti-tenger partján egy kastélyban őrizték, majd, amikor onnan is továbbszállították, nyoma veszett a háború forgatagában. Egy hajóroncs megtalálásával azonban most megoldódni látszik a rejtély…
1836 februárjában – a texasi forradalom egyik legfontosabb mozzanataként – a mexikói csapatok megtámadták az Alamo-erődöt, és az épület védőit csaknem egytől egyig lemészárolták. Miként zajlott Amerika leghíresebb ostroma? És a bosszúszomjas texasiaknak nem sokkal később miként sikerült legyőzni a mexikóiakat a San Jacinto-i csatában? Az izgalmas epizód régészei erre keresnek választ, többek közt fegyverszállító hajók roncsait átvizsgálva és az Alamo-erődöt a legmodernebb képalkotó eljárásokkal virtuálisan „újjáépítve”.
Az időjárás ostorcsapásai a tengerészet hajnala óta tizedelik a hajókat. Miként zajlik egy ilyen katasztrófa, miről mesélnek a tenger fenekén heverő roncsok? A válogató epizódban többek közt a hurrikánok által sűrűn látogatott észak-amerikai partok elé látogatunk, és azt is megtudjuk, hogy hogyan és miért süllyedt el „Ausztrália Titanic-ja”.
Egy hosszú idő után előkerült sír meglepő mennyiségű – és jelentőségű – információval képes szolgálni a múlt eseményeivel kapcsolatban. Egy 13 ezer éves, a mexikói esőerdőben megtalált csontváz például az első amerikaiakról alkotott képünket árnyalja – egy földközi-tengeri szigeten kiásott tömegsír pedig azt bizonyítja, hogy létezett egykor egy ellenség, melyet még a hatalmas Velence se tudott legyőzni.
A tudomány hivatalos álláspontja szerint a 9. században a maja civilizáció elindult a hanyatlás és a megsemmisülés útján – ezt az úgynevezett ’összeomlást’ azonban egyes kutatók vitatják, és a legújabb eredmények is őket látszanak igazolni. A Mexikóban felfedezett Sak Tz’i királyság léte arra utal, hogy a maják nem tűntek el teljesen, egy föld alatti emberáldozati helyszín pedig azt sugallja, hogy Chichen Itza lakóin a természeti csapások se tudtak kifogni.
Egy rejtélyes repülőgéproncs a Karib-tenger mélyén és titkos csempészalagutak a mexikói-amerikai határ alatt. A felszínt megkapargatva bizonyítékok sokaságát találjuk a drogkereskedők sötét üzelmeire…
Az egykor az ’Adria királynőjeként’ is ismert Velence az egész Kelet-Mediterráneumot meghódította. Hogyan, miféle flotta segítségével vált tengeri nagyhatalommá ez a gyönyörű város? Amíg egy 14. századi háborús gálya Velence haditengerészeti titkait segít megfejteni, néhány kereskedőhajó maradványa Velence gazdasági súlyáról mesél; az egyik szigeten található tömegsírok pedig azt bizonyítják, hogy létezett egykor egy ellenség, melyet még a hatalmas Velence se tudott legyőzni.
A Karib-tengert szigetek és zátonyok ezrei teszik veszélyessé és nehezen hajózhatóvá, ám a környék mégse ezeknek köszönheti hírhedtségét: az Amerika és Európa közötti kereskedelem felfutásával a kalózkodás is egyre jövedelmezőbb foglalkozássá vált errefelé, olyan legendás tengeri rablók vadászterületévé téve a régiót, mint Feketeszakáll, Kidd kapitány, vagy Sir Henry Morgan…
A maguk idejében a Mary Rose, a Quedagh Merchant és a Clotilda is igazi mérnöki csodáknak számítottak. Mégis nyomuk veszett a tengeren, és, mint utóbb kiderült, a fenéken végezték. Mi okozta e „tökéletes” és „elsüllyeszthetetlen” hajók tragédiáját? Vihar? Háborús konfliktus? Netán kalózok? Az epizód szakértői a legmodernebb távérzékelő és képalkotó eljárások segítségével virtuálisan lecsapolják a tengert a roncsok körül…
A szakértők szerint a hollywoodi filmek által a Vadnyugatról festett kép merő fikció. De akkor miként zajlott az élet valójában ezen a legendás határvidéken? Az epizód erre az izgalmas kérdésre keres választ, többek közt egy 19. századi gőzös roncsait és egy elhagyott kaliforniai bányászváros egykori társadalmi viszonyait is górcső alá véve.
Mi volt Hollywood születésének titka? Miként tudott létrejönni és az egész világ képzeletét megragadni a filmipar máig legfontosabb és legikonikusabb álomgyára – az 1920-as, 30-as években, a történelem legnagyobb pénzügyi válság kellős közepén? A különleges epizód efféle izgalmas „filmrégészeti” kérdésekre keres választ – a témát rendhagyó irányból, a legmodernebb technológia segítségével megközelítve.
Vannak hajók, melyek annyira rejtélyes és megmagyarázhatatlan körülmények között tűntek el, hogy az utókor csak találgatni tud – és legendákat szőni köréjük… Mi történt a rettegett Kubiláj kán hatalmas inváziós flottájával? És mi küldte a tenger fenekére a svédek híres csatahajóját, a Marsot? Mélyen őrzött történelmi titkok, melyeket a legmodernebb technika segítségével most talán megfejthetnek a tudósok…
Az ókori Egyiptom lenyűgöző emlékei közül a piramisokat napjainkban mindenki ismeri és csodálja – léteznek azonban olyan építészeti vívmányai is a korabeli mérnököknek, melyek mára feledésbe merültek. Az Alexandriában emelt fároszi világítótorony minden bizonnyal igazi technológiai remekműként igazította útba a hajósokat, ám a létezésére mostanáig kevés bizonyíték volt. A híres Héraklion pedig egy virágzó, élettől nyüzsgő kikötőváros volt egykor – melyet azonban az egyik pillanatról a másikra elnyelt a tenger… Valóban természeti katasztrófa végzett az ókori Egyiptom néhány legnagyobb építészeti kincsével? Az izgalmas epizódban a jövő eszközeivel...
12+Hogyan és miért süllyedt el „Ausztrália Titanic-ja”? Miként született és milyen evolúciós szakaszokon ment keresztül a Nagy-korallzátony? És mi köze a Nagy-korallzátonynak a Bounty nevű angol királyi hadihajón 1789-ben kitört – utóbb több könyv és film által is feldolgozott – hírhedt lázadásnak? Tarts velünk az óceán mélyére Ausztrália partjainál!
Az évezredek óta hajózott, a történelem során számos birodalom fennhatósága alá tartozó Fekete-tenger túlzás nélkül a titkok, rejtélyek és legendák birodalma – valamint a kitűnő állapotban megmaradt hajóroncsoké, melyek az élővilág nélküli legmélyebb régiókban szinte sértetlen állapotban vészelték át az elmúlt századokat. A Fekete-tenger virtuális lecsapolásával többek közt megtudjuk, hogy miként semmisült meg egykor mindössze fél óra leforgása alatt egy egész flotta; és hogy hova tűnt Hitler egyik nagyreményű, sérthetetlennek hitt tengeralattjárója.
A legmodernebb távérzékelési technológiák ma már lehetővé teszik a tengerfenék részletes feltérképezését, így a kutatók képernyőin sorra jelennek meg a II. világháborúban elsüllyedt hajók roncsai – valamint az odafenn, a tenger felett kilőtt repülőgépeké… Mi történt annak idején a magasban? Nyomozd ki velünk a mélyben!
12+A hurrikánok az első gyarmatosítási kísérletektől napjainkig az egész észak-amerikai történelmet végigkísérték – így az általuk a tenger fenekére küldött hajók maradványai ma arra várnak, hogy meglepő részleteket áruljanak el a kontinens múltjáról a régészeknek. Az epizódban a tudósok többek közt egy 16. századi spanyol gálya; néhány, a függetlenségi háborúból származó ágyú; és több száz elmerült New York-i metrókocsi titkait kutatják…
A tavak és tengerek mélye ismeretlen birodalom az ember számára, nem csoda hát, hogy képzeletünk titkokkal népesíti be ezeket a misztikus, félhomályos régiókat. Igazak a Loch Ness-i szörnnyel kapcsolatos mendemondák? Milyen bizonyítékok vannak a híres elsüllyedt város, az Atlantisz létezésére? És miért tűnik el oly sok hajó és repülőgép a hírhedt Bermuda-háromszögben? Megannyi izgalmas kérdés, melyekre most választ adhat a legmodernebb távérzékelési technológia.
12+Amikor az Odyssey Marine Exploration nevű amerikai cég az európai partok előtt felszínre hozza minden idők egyik legértékesebb hajórakományát, és az Egyesült Államokba szállítja azt, Spanyolország jogi úton igyekszik visszaperelni a 17 tonnányi, mintegy félmilliárd dollár értékű ezüstpénzt. Eleinte még azt is homály fedi, hogy az Odyssey pontosan hol és melyik hajó roncsából emelte ki a kincset – és ahogy halad előre a per, úgy nő a tisztázandó kérdések száma…
A Csendes-óceán több szempontból is rekordernek mondható: egyrészt itt találhatóak a legmélyebb szakaszai a világtengernek, másrészt a 20. században ez a hatalmas vízfelület szolgált a történelem legádázabb tengeri konfliktusai színhelyéül. A látványos epizódban oceanográfusok és tengeri régészek igyekeznek rekonstruálni a mélyben heverő roncsok történetét a legmodernebb képalkotó és távérzékelő technológia segítségével.
12+Az első emberek az utolsó jégkorszak végén érték el Észak-Amerikát Ázsia felől. A tudósok egy része szerint egyértelműen szárazföldön érkeztek, mások azonban kételkednek ebben, és új bizonyítékok után kutatnak. Milyen új információkkal szolgálhat az első amerikaiakról egy, a mexikói esőerdő mélyén talált 13 ezer éves csontváz? És egy víz alatti barlang – a legmodernebb távérzékelő és képalkotó eljárásokkal történő – virtuális „lecsapolása”? Tarts velünk egy lélegzetelállítóan izgalmas tudományos nyomozásra!
A rabszolgaság Amerika történetének legsötétebb fejezetei közé tartozik, így nem csoda, hogy a korszakot mélyen őrzött titkok övezik – minden értelemben. A tenger fenekén heverő hajóroncsok milyen új részleteket árulnak el a rabszolgatartás intézményéről és az ennek felszámolásáért vívott küzdelemről? A jövő technológiája segítségével ma többet tudunk a múltról, mint valaha.
Pearl Harbor, HMS Prince of Wales és USS Lexington: három példa a II. világháborús japán csapásmérések megsemmisítő erejére. A támadások roncsai máig a tenger fenekén hevernek, számtalan titkot őrizve a csendes-óceáni hadszíntér kulcseseményeiről. Az epizódban egy kutatócsoport a legmodernebb távérzékelő és képalkotó technológiák segítségével igyekszik feltárni a japán attakok sikerének okait.
A Marshall-szigetekhez tartozó Bikini-atoll neve egy szomorú és tragikus eseménysor kapcsán került be a történelemkönyvekbe: a csendes-óceáni kísérleti terület részeként az USA több tucat hidrogén- és atombombát robbantott itt fel 1946 és 1958 között. Az epizódban egy tudományos expedíció a legmodernebb távérzékelő és képalkotó berendezések segítségével igyekszik feltárni a robbantások nyomait – köztük egy tengeralattjáró és egy repülőgép-hordozó roncsait, melyeket a kísérleti detonációk küldtek az óceán fenekére.
Milyen titkokat őriz a tavak és a tengerek mélye a kaliforniai aranyláz szerencsevadászaival, az ókori egyiptomiak túlvilági elképzeléseivel, vagy épp a híres Loch Ness-i szörnnyel kapcsolatban? A jövő távérzékelő és képalkotó technológiái a múlt felé is segítenek utat törni!
Ókori írásos dokumentumok szerint egykor egy virágzó egyiptomi város állt a Nílus-deltában. A forgalmas kereskedelmi központ azonban a Kr. előtti 2. évszázadban rejtélyes körülmények között elpusztult, s emléke azóta csak a legendákban él tovább. Vajon mi történt ezzel a misztikus, a tenger által elnyelt településsel, és a hullámsírban mi maradt meg a régi fényéből? Az izgalmas epizódban erre keres választ egy tudóscsoport a Földközi-tenger vizét virtuálisan lecsapolva.
London, Róma és New York ma a világ legfontosabb városai közé tartoznak, s a múltban is jelentős szerepet játszottak a kereskedelem mind széleskörűbbé, majd végül globálissá válásában. Ezek a városok azonban nemcsak alakították a történelmet, de ők maguk is izgalmas történettel rendelkeznek – melyről nem messze tőlük a tengerfenék ma is számtalan titkot rejteget.
1940 nyarán a náci Németország elfoglalta Franciaországot, így már csak a La Manche-csatorna választotta el a következő célponttól, Nagy-Britanniától. A Luftwaffe gépei hamarosan meg is kezdték a stratégiai célpontok bombázását, az angolok azonban keményen ellenálltak, így ma hajó- és repülőgéproncsok sokasága hever a tenger mélyén. A tenger virtuális lecsapolásával tudj meg új, eddig ismeretlen részleteket az angliai csata részleteivel kapcsolatban!
A Balti-tenger mélyén egyes becslések szerint akár több tízezer hajóroncs is heverhet – ezek közül az egyik leglátványosabb kétségkívül a Mars nevű hadihajó, mely már a második útján hullámsírba merült 450 évvel ezelőtt. A híres jármű maradványait nemrég találták meg a svéd partok előtt, alkalmat adva a régészeknek az izgalmas kérdés eldöntésére: mi igaz a 70 méter hosszú, 173 ágyús Marssal kapcsolatos legendákból?
Ha virtuálisan lecsapoljuk az óceánok vizét, elfeledett, sok száz éve hullámsírban pihenő hajóroncsok tárulnak a szemünk elé. Olyan hírhedt, emberéletek sokaságát kioltó háborúskodások mementói, mint amilyeneket pl. Spanyolország és Anglia, Róma és Karthágó, Japán és a Mongol Birodalom vívtak egymással. Versengeni vagy együttműködni? Kereskedni vagy megsemmisíteni? Örök dilemma ez az egymással versengő nagyhatalmak vezetői számára, akik a régmúltban is előszeretettel szavaztak a nyers erőre.
Az amerikai függetlenségi háború során hajók sokasága veszett hullámsírba Észak-Amerika tavaiban és folyóiban. Vajon hol találhatóak pontosan és milyen állapotban vannak ma ezek a legendás történelmi vitorlások? Az epizódban erre keres választ egy kutatócsoport, eredményeiket látványos számítógépes grafikák segítségével elénk tárva.
A mai formájukban a 18. században feltalált – és azóta folyamatosan tökéletesített – tengeri aknák életveszélyes fegyverek: gyakorlatilag minden tengeri járművet képesek megsemmisíteni, mely a látszólag biztonságos és ellenségmentes tengeren gyanútlanul rájuk fut. Pusztítóképességükkel eddig is tisztában voltunk, most azonban, hogy módunkban áll virtuálisan lecsapolni az óceánokat, a maga teljes valójában tárul elénk tragikus örökségük.
A rabszolga-kereskedelem a történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik: a kegyetlen gyakorlat részeként afrikaiak millióit tették hajóra és szállították az Újvilágba, hogy ott rabszolgákként dolgoztassák őket embertelen körülmények között. Az epizódban történészek és tengeri régészek igyekeznek új, eddig nem ismert részletekkel bővíteni történelmi tudásunkat az egyik utolsó rabszolgahajó roncsának feltárása által.
Az amerikai polgárháború konfliktusai korántsem korlátozódtak a szárazföldi harcmezőkre: véres csaták színhelyei voltak a folyók, sőt még az országot övező tengerek és óceánok is. Az epizódban neves történészek és tengeri régészek kutatják a híres háború mélyen őrzött titkait. Mit rajzolnak ki előttünk a 160 évvel ezelőtti eseményekről a legmodernebb 21. századi távérzékelési és képalkotó technológiák?
Hogyan zajlottak a híres walesi kalóz, Sir Henry Morgan portyái Közép-Amerika spanyol városai ellen? És miként teltek a nem kevésbé rettegett Feketeszakáll utolsó hetei? Ha a mélyben fekvő roncsok körül virtuálisan lecsapoljuk a vizet, régóta kutatott izgalmas titkok nyomára juthatunk. Isten hozott a Karib-tengeren, melyet – stratégiai fekvésén keresztül – Isten is kalózterepnek teremtett!
A Michigan-tó virtuális lecsapolásával feltárul előttünk Chicago titkos története: a legmodernebb szonártechnológiának köszönhetően többek közt megismerjük egy 300 emberéletet követelő katasztrófa részleteit; eloszlatjuk a titok ködét egy rejtélyes karácsonyi tragédia körül; és megtudjuk, hogy miként zajlott a 2. világháború egyik fontos, az erőviszonyok megfordításában nagy szerepet játszó haditengerészeti gyakorlata.
Közös vonás a német U-bootokban, a japán kamikaze repülőgépekben és az amerikai bombázókban, hogy valamennyien a II. világháború fontos szereplői voltak – és hogy a tengerek mélyén heverve máig számtalan titkot őriznek… Az izgalmas epizód az 1940-es évek ikonikus roncsai nyomába ered a legmodernebb távérzékelési és képalkotó technológiák segítségével.
Ha tengerfenéken heverő maradványokról hallunk, elsőre hajóroncsok jutnak az eszünkbe. Pedig amikor háború dúl, és járművek sora kap léket, számtalan fegyver is hullámsírba süllyed – közöttük titkosak, az utókor által alig ismertek is… A film a tengert virtuálisan lecsapolva többek közt megmutatja azt a rettegett új fegyvert, amely az amerikai polgárháború egyik legerősebb hadihajója vesztét okozta, és a tengeri hadviselést gyökeresen megváltoztató torpedók történetét is elénk tárja.
Ha tengerfenéken heverő maradványokról hallunk, elsőre hajóroncsok jutnak az eszünkbe. Pedig amikor háború dúl, és járművek sora kap léket, számtalan fegyver is hullámsírba süllyed – közöttük titkosak, az utókor által alig ismertek is… A film a tengert virtuálisan lecsapolva többek közt megmutatja azt a rettegett új fegyvert, amely az amerikai polgárháború egyik legerősebb hadihajója vesztét okozta, és a tengeri hadviselést gyökeresen megváltoztató torpedók történetét is elénk tárja.
A szövetségesek 1944. júniusi partraszállása mementójaként száznál is több hajóroncs fekszik a tenger fenekén a normandiai partok előtt. Ezek létéről eddig is tudtunk, most azonban a modern radartechnológia segítségével virtuálisan “lecsapolhatjuk” körülöttük a tengert, feltárva azokat a titkos technológiákat, melyeket a két szembenálló fél alkalmazott a Nyugat-Európa feletti uralom megszerzésért, illetve megtartásáért.
Az Egyesült Államok korai történetében fontos szerepet játszanak az aranyláz, a kalandvágy és a szebb élet ellenállhatatlan csábítása – valamint a kudarcok, a beteljesületlen álmok és a hajóroncsok… A nyugati területek meghódítása és benépesítése során számtalan hajó veszett hullámsírba, s ezek roncsai ma, több száz évvel később, a modern technika segítségével ismét láthatóvá válnak…
Spanyolország kísérlete Anglia meghódítására kudarcba fullad, amikor a híres armadát tönkreverik. Az angolok ráadásul a hajóik tervezési titkait is ellesik, hogy saját világbirodalmat építsenek.
Az Egyesült Államok korai történetében fontos szerepet játszanak az aranyláz, a kalandvágy és a szebb élet ellenállhatatlan csábítása – valamint a kudarcok, a beteljesületlen álmok és a hajóroncsok… A nyugati területek meghódítása és benépesítése során számtalan hajó veszett hullámsírba, s ezek roncsai ma, több száz évvel később, a modern technika segítségével ismét láthatóvá válnak…
A tenger veszélyes hely, ám ez nem gátolja meg az embert, hogy maga mögött hagyja a szárazföld biztos talaját. A fenéken így ma hadi- séta- és teherhajók sokasága hever, mélyen őrizve a legénység és az utasok tragikus történetét. A film a modern távérzékelő és képalkotó technológia segítségével lecsapolja a tengert a legérdekesebb roncsok körül, hogy rekonstruálja az utolsó órák történetét.
A tenger veszélyes hely, ám ez nem gátolja meg az embert, hogy maga mögött hagyja a szárazföld biztos talaját. A fenéken így ma hadi- séta- és teherhajók sokasága hever, mélyen őrizve a legénység és az utasok tragikus történetét. A film a modern távérzékelő és képalkotó technológia segítségével lecsapolja a tengert a legérdekesebb roncsok körül, hogy rekonstruálja az utolsó órák történetét.
Amikor a német U-Bootok vadászni kezdtek a Royal Navy hajóira, és jó néhányat elsüllyesztettek közülük, kis híján eldőlt a háború – az ellencsapás azonban nem maradt el, s az Atlanti-óceán a 2. világháború egyik fontos hadszínterévé változott. Az epizód a modern távérzékelő és képalkotó eljárások segítségével új szemszögből mondja el a történetet…
Az amerikai polgárháború szárazföldi csatáit jól ismerjük, a konfliktus végkimenetelét azonban a tengeri ütközetek döntötték el. Az epizód történészei és tengeri régészei a legmodernebb képalkotó technológiák segítségével kutatják a polgárháború mélyen őrzött titkait.
Észak-Amerika nyugati vidékeit a 19. században elözönlötték a kalandorok. San Franciscótól a kanadai Klondike-ig százezrek igyekeztek jobbra fordítani a sorsukat az arany segítségével. Volt, aki meggazdagodott, volt, aki az addiginál is szegényebb lett, és voltak, akik meghaltak – és eközben megszületett a mai modern Egyesült Államok… A film virtuálisan lecsapolja a Klondike és a Sacramento folyókat, melyek mélyén elfeledett hajóroncsok pihennek.
A hidegháború a történelem első olyan konfliktusa, melyben atomfegyverek is szerepet játszottak. És, amit kevesebben tudnak, az emberiség első láthatatlan háborúja – melyet titokban, mélyen a tenger színe alatt vívtak. A film a legmodernebb távérzékelő és képalkotó technológiák segítségével tárja elénk a szovjet-amerikai szembenállás sokkoló, eddig nem ismert titkait.
Manhattan ikonikus, felhőkarcolók uralta városképét mindenki jól ismeri. Arról azonban, hogy mi rejlik a várostól néhány száz méterre a tenger fenekén, eddig csak sejtéseink lehettek. A Nat Geo látványos filmje a legújabb távérzékelési és képalkotó módszerek segítségével most virtuálisan lecsapolja a vizet New York körül, olyan titkokat elénk tárva, melyek a metropolisz viharos fejlődésére is magyarázatot adnak.
Amikor 2018 nyarán egy 12 gyerekből és egy felnőttből álló kirándulócsapat a thaiföldi Tham Luang-barlangban rekedt, az egész világ lélegzet-visszafojtva figyelte a mentőakció fejleményeit. A film a legmodernebb képalkotó technológia segítségével, látványos 3D-s grafikák bemutatásával tárja elénk a misszió legizgalmasabb pillanatait.
Az izgalmas filmben egy expedíció a II. világháború csendes-óceáni hadszínterének leghíresebb roncsai után kutat. A legmodernebb távérzékelő és képalkotó technológiával felszerelt szakemberek többek közt a hiroshimai atombombát Tinian szigetére szállító USS Indianapolis maradványait is megpróbálják lokalizálni.
Hitler a II. világháborúban fontos szerepet szánt a Harmadik Birodalom hadihajóinak. Az izgalmas film a híres-hírhedt flotta emelkedésének és bukásának drámai története.
A világ egyik legnépszerűbb talánya így hangzik: Valóban létezik, vagy csupán legenda a Loch Ness-i szörny? A filmben egy tudóscsoport ezt igyekszik tisztázni a legmodernebb távérzékelő és képalkotó technológia segítségével. Ám amikor a dugót virtuálisan kihúzzák a tó alján, a szörnynél sokkal érdekesebb dolgok is előkerülnek...
London a világ egyik leghíresebb és legpezsgőbb életű városa. De honnan emelkedett a mai magasságokba?
Az elmúlt évszázadban gigászok egy új nemzedéke lepte el a tengereket. A nagy méret azonban nem jelent automatikusan biztosítékot a katasztrófa ellen, így ma a világ különböző tájain hajóóriások egész sora hever hullámsírban. Az izgalmas film minden idők leghatalmasabb roncsait tárja elénk az óceán virtuális „lecsapolásával”, a legmodernebb távérzékelési és képalkotó technológiák segítségével.
Japán miként jutott vezető szerephez a csendes-óceáni régióban, és hogyan használta ki technikai fölényét és félelmetes tűzerejét a szövetségesekkel szemben? Miként zajlott az Ausztrália elleni – katasztrofális következményekkel járó – támadás, és a felkelő nap országa milyen taktikával kényszerítette térdre a Brit Birodalmat? Az epizód efféle izgalmas kérdésekre keres választ a tengerfenék titkait kutatva.
Miként tartotta ellenőrzése alatt a Római Birodalom az ókori világ tengereit? És milyen titkokat őriz a világ egyik legrégebbi hajóroncsa? Az epizód tudósai efféle izgalmas kérdésekre keresnek választ, nyomozásuk közben egy sok száz éve eltemetett olaszországi kikötőt is felfedezve.
A Csendes-óceántól a Földközi tengerig számtalan legenda él tengerbe süllyedt ősi civilizációkról. De vajon mi igaz belőlük? A film a legmodernebb távérzékelési és képalkotó eljárások segítségével virtuálisan lecsapolja a tengert a kérdéses helyeken…
A filmben a legújabb számítógépes terepmodellek és képalkotó eljárások segítségével virtuálisan “lecsapoljuk” az óceánokat, olyan természetes formákat és világháborús roncsokat láthatóvá téve, amelyek még sose kerültek emberi szem elé. A lélegzetelállító műsorban ismerd meg többek közt egy elsüllyedt hadihajó és a Bermuda-háromszögben eltűnt hírhedt ’Flight 19’, egy öt TBM Avanger torpedóbombázóból álló repülőraj történetét!
A Csendes-óceánt keretező tűzgyűrű-övnek találó az elnevezése: a zóna a vulkánok, földrengések és szökőárak hírhedt melegágya, melyek 500 millió ember életét veszélyeztetik a tengerpart mentén. A látványos film számítógépes terepmodellek és képalkotó eljárások segítségével virtuálisan lecsapolja a Csendes-óceán vizét, feltárva előttünk a Föld legpusztítóbb természeti katasztrófái mögött álló geológiai folyamatokat és erőket.
A Csendes-óceántól a Földközi tengerig számtalan legenda él tengerbe süllyedt ősi civilizációkról. De vajon mi igaz belőlük? A film a legmodernebb távérzékelési és képalkotó eljárások segítségével virtuálisan lecsapolja a tengert a kérdéses helyeken…
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindent tudunk a második világháborúról és Hitler világuralmi törekvéseiről. Ha azonban számítógépes terepmodellek és képalkotó eljárások segítségével virtuálisan lecsapoljuk az óceánokat, kiderül, hogy titkok és történetek sokasága vár még feltárásra és elmésélésre…
12+12+Kincses hajók nemcsak a mesékben és legendákban léteznek: a tengereket és óceánokat évszázadokon át ezüsttel, arannyal és drágakövekkel megrakott vitorlások járták, melyek egy részének annak idején nyoma veszett. A történészek már lemondtak a megtalálásukról, ám a legújabb radartechnológiák és képalkotó módszerek birtokában felcsillant a remény, hogy be lehet azonosítani tengermélyi nyughelyüket…
Kincses hajók nemcsak a mesékben és legendákban léteznek: a tengereket és óceánokat évszázadokon át ezüsttel, arannyal és drágakövekkel megrakott vitorlások járták, melyek egy részének annak idején nyoma veszett. A történészek már lemondtak a megtalálásukról, ám a legújabb radartechnológiák és képalkotó módszerek birtokában felcsillant a remény, hogy be lehet azonosítani tengermélyi nyughelyüket…
Az első és a második világháborúban rekordszámú hadi- és teherszállító hajó, valamint tengeralattjáró süllyedt el. A filmben a szakemberek a legújabb távérzékelő technológia és képalkotó eljárások segítségével virtuálisan „lecsapolják” az óceánokat, olyan roncsokat elénk tárva, melyek hosszú évtizedek óta hullámsírban pihennek.
Ha a modern számítógépes terepmodellek és képalkotó eljárások segítségével lecsapoljuk a Mexikói-öböl vizét, meglepő titkokra bukkanhatunk Észak-Amerika múltjával kapcsolatban – kereskedelemről, rabszolgaságról, háborúról, az olajiparról, sőt még a dinoszauruszok kihalásáról is.
12+12+Az első és a második világháborúban rekordszámú hadi- és teherszállító hajó, valamint tengeralattjáró süllyedt el. A filmben a szakemberek a legújabb távérzékelő technológia és képalkotó eljárások segítségével virtuálisan „lecsapolják” az óceánokat, olyan roncsokat elénk tárva, melyek hosszú évtizedek óta hullámsírban pihennek.
A heves viharok és az általuk felkorbácsolt hullámok évszázadok óta szedik áldozataikat a tengereken. Miként került hullámsírba a legnagyobb spanyol kincsrakomány Florida partjai előtt? És mi az igazság az egyik legjelentősebb ókori hódító flotta eltűnésével kapcsolatban? A film a tenger virtuális lecsapolásával mélyen őrzött titkok után kutat…
Az ókorban olyan erős, hatalmas és jól szervezett civilizációk sokasága tündökölt – és aztán bukott el – a Földközi-tenger partvidékén, amilyeneket addig nem látott a világ. A film a minószi, a görög, a karthágói és a római birodalom története legfontosabb állomásait tárja elénk – látványos formában, a Földközi-tenger virtuális lecsapolásával.
12+12+A heves viharok és az általuk felkorbácsolt hullámok évszázadok óta szedik áldozataikat a tengereken. Miként került hullámsírba a legnagyobb spanyol kincsrakomány Florida partjai előtt? És mi az igazság az egyik legjelentősebb ókori hódító flotta eltűnésével kapcsolatban? A film a tenger virtuális lecsapolásával mélyen őrzött titkok után kutat…
A japán partok előtt talált rejtélyes víz alatti piramisoktól az emberiség fantáziáját évszázadok óta izgató Atlantiszig számos legenda él tengerbe süllyedt ősi civilizációkról. De vajon mi igaz belőlük? A film a legmodernebb távérzékelési és képalkotó eljárások segítségével virtuálisan lecsapolja a tengert a kérdéses helyeken…
A nagy fegyverarzenállal végrehajtott nyílt támadásnál van egy hatékonyabb módja a tengeri hadviselésnek: a szabotázs. A szabotőrök rejtett, az utolsó pillanatig láthatatlan üzelmei a történelem során hajók sokaságát küldték hullámsírba, s ezeket a roncsokat most a kutatók a legmodernebb távérzékelési módszerekkel megpróbálják megtalálni és elénk tárni.
A nagy fegyverarzenállal végrehajtott nyílt támadásnál van egy hatékonyabb módja a tengeri hadviselésnek: a szabotázs. A szabotőrök rejtett, az utolsó pillanatig láthatatlan üzelmei a történelem során hajók sokaságát küldték hullámsírba, s ezeket a roncsokat most a kutatók a legmodernebb távérzékelési módszerekkel megpróbálják megtalálni és elénk tárni.
Háború… Ítéletidő… Emberi hibák… Amerika partjai előtt a tengerfenék tele van hajóroncsokkal, s ezek a modern képalkotó technológiának köszönhetően most évszázadok múltán ismét a szemünk elé tárulnak. Hogyan zajlott pontosan a Pearl Harbor-i támadás? Milyen természeti erők teszik életveszélyessé az Alcatrazt és a San Francisco-i öblöt? És egy olajfúró torony miként okozta az amerikai történelem legnagyobb természeti katasztrófáját? Többek közt erre is választ keresnek a film kutatói.
Háború… Ítéletidő… Emberi hibák… Amerika partjai előtt a tengerfenék tele van hajóroncsokkal, s ezek a modern képalkotó technológiának köszönhetően most évszázadok múltán ismét a szemünk elé tárulnak. Hogyan zajlott pontosan a Pearl Harbor-i támadás? Milyen természeti erők teszik életveszélyessé az Alcatrazt és a San Francisco-i öblöt? És egy olajfúró torony miként okozta az amerikai történelem legnagyobb természeti katasztrófáját? Többek közt erre is választ keresnek a film kutatói.
Kincses hajók nemcsak a mesékben és legendákban léteznek: a tengereket és óceánokat évszázadokon át ezüsttel, arannyal és drágakövekkel megrakott vitorlások járták, melyek egy részének annak idején nyoma veszett. A történészek már lemondtak a megtalálásukról, ám a legújabb radartechnológiák és képalkotó módszerek birtokában felcsillant a remény, hogy be lehet azonosítani tengermélyi nyughelyüket…
A tenger mélyén egy tektonikus szörnyeteg lakik: az elmozduló kőzetlemezek időről időre szökőárakat indítanak útjukra, melyek kialakulásáról és pusztító mechanizmusáról eddig viszonylag keveset tudtunk. Szantorini szigetén mi okozta egy egész civilizáció pusztulását? És mi adta meg a kegyelemdöfést a dinoszauruszoknak? Egy efféle kataklizma ismét megtörténhet? A film a múlt és az óceánok titkai nyomába ered…
A tenger mélyén egy tektonikus szörnyeteg lakik: az elmozduló kőzetlemezek időről időre szökőárakat indítanak útjukra, melyek kialakulásáról és pusztító mechanizmusáról eddig viszonylag keveset tudtunk. Szantorini szigetén mi okozta egy egész civilizáció pusztulását? És mi adta meg a kegyelemdöfést a dinoszauruszoknak? Egy efféle kataklizma ismét megtörténhet? A film a múlt és az óceánok titkai nyomába ered…
Ha a tengert virtuálisan lecsapoljuk Kína partjainál, lenyűgöző és aggasztó dolgok egyaránt a szemünk elé kerülnek: például a történelem néhány legnagyobb tengeri csatája hajóroncsai, valamint egy veszélyforrás, mely egyetlen pillanat alatt megbéníthatja a világháló adatforgalmát…
Egy fáraó miért építtetett 15 hatalmas erődítményt – melyek azután egyetlen nagyobb csatát se láttak? És Anglia és Németország miként keveredtek egy végtelen fegyverkezése versenybe, egyre nagyobb és erősebb hadihajókat építve? A film szakértői a legmodernebb távérzékelő és képalkotó technológiák segítségével keresik a válaszokat…
Egy fáraó miért építtetett 15 hatalmas erődítményt – melyek azután egyetlen nagyobb csatát se láttak? És Anglia és Németország miként keveredtek egy végtelen fegyverkezése versenybe, egyre nagyobb és erősebb hadihajókat építve? A film szakértői a legmodernebb távérzékelő és képalkotó technológiák segítségével keresik a válaszokat…
A Nílus vidéke az ókorban a földkerekség egyik legjelentősebb civilizációja, az Egyiptomi Birodalom területéhez tartozott. A kultúra világhírű épített örökségének egy jó részét ma már ismerjük, vannak azonban fontos objektumok, melyeket ma víz – vagy homok – borít. A filmben lenyűgöző erődítmények és más építmények válnak láthatóvá a modern képalkotó technológiáknak köszönhetően…
A jütlandi csatát, minden idők egyik legvéresebb tengeri ütközetét 1916-ban vívta a brit és a német flotta. Az egy napon át tartó mészárlásban senki se győzedelmeskedett, mégis mindkét fél nyertesnek mondta magát. Mi történt hát azon a napon a Skagerrak-szorosban? És mi történt azóta a konfliktus során elsüllyedt hadihajókkal? A filmben történészek és tengeri régészek tárják elénk a válaszokat – látványos formában, a legmodernebb távérzékelési és képalkotó eljárások segítségével.
Hol van a Malaysian Airlines rejtélyes körülmények között eltűnt 370-es járata? A film a legmodernebb távérzékelési és képalkotó eljárások segítségével ott keresi a roncsokat, ahol korábban esély se lett volna megtalálni: a tenger fenekén…
Milyen természeti erők pusztították el Port Royalt, a híres-hírhedt kalózvárost? És mi teszi a világ egyik legfélelmetesebb börtönévé az Alcatrazt, ahonnan állítólag lehetetlen megszökni? A film ezeket az izgalmas kérdéseket igyekszik megválaszolni legmodernebb távérzékelési és képalkotó eljárások segítségével…
Miért nyugszik olyan sok hajóroncs az Atlanti-óceán fenekén? Valóban azoknak van igazuk, akik szerint sötét természetfeletti erők működnek itt? Vagy tudományosan megmagyarázható fizikai-geológiai folyamatok okozzák a sok katasztrófát? A film a legmodernebb távérzékelési és képalkotó eljárások segítségével virtuálisan lecsapolja a Bermuda-háromszöget, hogy a rengeteg elveszett hajó és repülőgép nyomára jusson.
A viharok a hajózás kezdetei óta veszélyt jelentenek a tengeri járművekre és legénységükre. Az erős szél és az általa felkorbácsolt hullámok – ahogy azt a történelem során számtalan eset bizonyította – még a legnagyobb, legerősebb hajókat is képesek az óceán fenekére küldeni. A modern 21. századi műszerek és tudományos eszközök birtokában mit tudunk ma a tengeri viharok természetéről és pusztítóképességéről? Milyen titkokat „szedhetünk ki” a hosszú ideje a habok mélyén nyugvó roncsokból?
1945. december: a floridai partok közelében nyoma vész egy amerikai katonai repülőgéprajnak; 2014. március: minden előjel nélkül eltűnik a radarok képernyőjéről egy Boeing 777-es, fedélzetén 239 emberrel. Mi áll a rejtélyes esetek mögött? Mit lehet belőlük tanulni a további hasonló incidensek elkerülése érdekében?
A 20. század néhány legrettegettebb halálosztó gépezete és nukleáris fegyvere évtizedek óta a tenger mélyén hever elhagyatva. Hol vannak pontosan ezek a ma már történelmi értékű objektumok, és milyen titkokat őriznek a modern atomkorszak kezdeti időszakáról? Egy, a csendes-óceáni Tinian-szigetre urániummal megrakott hajó például miért végezte a tenger fenekén? És a CIA valóban titkos missziót indított a habokba veszett atomrakéták felkutatására és újrahasznosítására? Az izgalmas különkiadás ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keres választ különleges, korábban nem látott filmfelvételek és az óceán vizének virtuális „lecsapolása” segítségével.
