12+12+
Az I. világháború négy éve alatt átlagosan 25 másodpercenként oltódott ki egy emberi élet erőszakos körülmények között. A vérfürdő végeztével az emberiség egy szebb, gyarapodást hozó jövőben reménykedett. Ez azonban nem volt ilyen egyszerű, a társadalomnak és a gazdaságnak a vártnál hosszabb időre volt szüksége a talpra álláshoz.
A béke fenntartása érdekében szerződések és egyezmények sora köttetett, melyek az I. világháború agresszorainak újbóli felfegyverkezését hivatottak megakadályozni. Haderő tekintetében Nagy-Britannia és az USA nyomasztó fölénybe kerültek, s ebben az időben sokan valóban elhitték, hogy az aszimmetria egyensúlyhoz vezethet.
Egy kritikus időszak, melyben a valutaárfolyamok és a gazdaság mélyrepülése nagyban rányomták a bélyegüket a lakosság életszínvonalára. A technológiai fejlődés ugyanakkor fényesebb jövőt vetített előre a közlekedés, sőt az élet majd’ minden területén. Ezzel együtt egyesek továbbra is a múltban éltek, és egy letűnt kor logikájával gondolkodtak.
A 20-as évek második felére Európa – és különösképpen Franciaország – kilábalni látszott az I. világháború utáni gazdasági válságból. Voltak ugyan hangok, melyek a megalapozatlan fellendülés átmenetiségére és beláthatatlan következményeire figyelmeztettek, a többség azonban nem hallgatott rájuk.
A 20-as években feltűnt néhány politikus, akik jó jelöltnek tűntek Európa jövőbeli vezetésére. De beváltották-e a reményeket ezek az emberek a milliókat tönkretevő nagy gazdasági világválság idején?
Kihasználva, hogy a nagy gazdasági világválság Amerikát is meggyengítette, Japán megpróbálta növelni befolyását és területét Kelet-Ázsiában. Ennek jegyében merész tervet szőtt: Mandzsúria lerohanását.
Ha igaz, hogy a 30-as évek közepére Hitler ambíciói mindenki számára világossá váltak, akkor miért nem tett senki semmit? Ha a nagyhatalmak időben lépnek, megelőzhető lett volna a II. világháború?
A 30-as évek vége felé sok politikus a konfliktuskerülést választotta, mondván „az első világháború katasztrófájának megismétlődését mindenáron meg kell akadályozni”. Hitlerrel a tárgyalóasztal másik oldalán azonban ez a taktika kudarcra volt ítélve.