12+12+
A Bahamákhoz tartozó Bimini-szigetek a szépségükről és a partjaikat mosó kristálytiszta tengerről híresek – valamint, a biológusok körében legalábbis, a nagy pörölycápákról, melyeknek itt vezet el a migrációs útvonala. Az epizódban a csapat e nagyszerű ragadozók nyomába ered, megkísérelvén feltárni, hogy miként, milyen rendkívüli érzékszervek segítségével tájékozódnak és kutatják fel táplálékukat a szigeteket övező sekélyesekben.
Az OceanXplorer a Karib-tengerre hajózik, hogy a Hispaniola környéki vizekben választ keressen a hosszúszárnyú bálnákkal kapcsolatos legizgalmasabb kérdésekre: Miért ad randevút egymásnak minden évben több ezer példány a tenger egy bizonyos pontján, és a faj egyedei mekkora távolságot hajlandóak megtenni a társuk megtalálása érdekében? A hosszúszárnyú bálnák életmódjának megfigyelése közben a csapat egy drámának is a szemtanújává válik, amikor egy csapat kardszárnyú delfin rátámad az egyik borjúra…
A csapat az Azori-szigeteket övező vizeket járja, hogy választ keressen a hatkopoltyús szürkecápákkal kapcsolatos egyik legnagyobb rejtélyre: Hol és hogyan vadásznak a faj egyedei, és miért mindig éjszaka jönnek fel a felszín közelébe? Hőseinknek – most először a tengerbiológiai kutatások kezdete óta – bravúros módon sikerül nyomkövetővel ellátnia egy hatkopoltyús szürkecápát, és a műszerből értékes adatokat kinyernie a ragadozók életmódjával kapcsolatban.
Tarts az OceanXplorer kutatóival az Azori-szigetek partjai elé, ahol legendás, ritkán emberi szem elé kerülő óriások, nagy ámbráscetek élik titkos életüket másfél kilométerrel a felszín alatt. Modern merülőhajóik és kamerarendszereik segítségével a csapatnak nemcsak a ceteket, de az egyik fontos zsákmányukat is sikerül megörökítenie: egy hatalmas fejlábút, melyet mostanáig még soha senki nem vett filmre ebben az atlanti régióban.
Az OceanXplorer ha akarna, se hatolhatna ennél északabbra… A kutatóhajó biológusai ezúttal a sarki jégsapka közvetlen közelében tanulmányozzák a fagyos tengervíz lakóit: köztük a grönlandi bálnát, mely a múltban majdnem kihalt a túlhalászat következtében, és a grönlandi cápát, melynek egyedei akár négyszáz évig is elélhetnek!
A Norvégiához tartozó Spitzbergák kétes hírnevet szerzett az utóbbi időben: a globális felmelegedés hatására rekordsebességgel olvad a szigeten a jégtakaró, végveszélybe sodorva az itt élő állatokat. Vajon mennyi az esélye a túlélésre a jegesmedvéknek? Képesek lehetnek alkalmazkodni a drasztikus változásokhoz? Az epizódban az OceanXplorer tudósai erre a súlyos kérdésre keresnek választ a Spitzbergák gyönyörű, de aggasztóan vékonyodó jégrétegén.
