Nem csoda, hogy az alaszkai orkák – más néven kardszárnyú delfinek – zseniális ragadozók, hisz tudásukat egy igazi mestertől, a tenger hullámaitól sajátították el! Amikor a partot ostromló vízhegyeket elég magasnak és céljaik eléréséhez elég magasra felcsapónak ítélik meg, ezek az öttonnás fekete-fehér “cunamik “ maguk is akcióba lendülnek, s a hullámok hátán kivetődnek a sziklapartra, hogy onnan immár zsákmányukkal együtt csússzanak vissza a tengerbe. Egyedülállóan bravúros vadásztechnika ez, a Valdez Bay-en kívül még soha sehol nem figyelték meg a tudósok! És most a szándékosan “zátonyra futó” alaszkai kardszárnyú delfinek még tovább mentek egy lépéssel: míg korábban csupán a viszonylag könnyen elragadható oroszlánfóka-kölyköket célozták meg ily módon, az utóbbi időben immár a hatalmas termetű elefántfókák sem érezhetik magukat biztonságban az óceánból kirobbanó szörnyetegektől…