Szélsőséges világegyetem
Szélsőséges világegyetem
Epizódok
Életben maradni a Földön kívül
+Napjainkban, amikor az emberiség létszáma kezdi meghaladni a Föld eltartóképességét, egyre többet beszélünk az idegen égitestre költözésről. De vajon miként viselné az emberi szervezet a hosszú űrutazást? Milyen hatással van a súlytalanság az olyan hétköznapi tevékenységeinkre, mint például az evés, az alvás, vagy éppen a szex? És az űrhajó védelméből kilépve hány percig maradnánk életben az űrben – figyelembe véve a vákuumként ható közel zéró légnyomást és a nap felől érkező halálos sugárzást…?
Kincsvadászat
+Amióta ember az ember, szenvedélye a kincskeresés – a régi bányák arról tanúskodnak, hogy már a korai elődeink is minden követ megmozgattak az értékes nemesfémek és drágakövek felszínrehozataláért. És a régi hevület továbbra se csillapul, sőt, napjainkban a technika viharos fejlődésével vadonatúj célpontjai akadnak kincsvadászoknak: A csillagászati kutatások szerint az aszteroidák több fémet rejtenek a testükben, mint amennyit valaha kibányásztunk a Földön, a Neptunusz felszínén pedig egyenesen folyékony gyémánt alkotta hatalmas óceánok hullámoznak! Mindezzel együtt túlnépesedő bolygónkon a kincsnek a definíciója is megváltozóban van, hisz könnyen...
A legnagyobb energiák
+A Nap a földi élet számára bőkezű, nélkülözhetetlen energiaforrás és halálos veszedelem egyben – ám messze eltörpül az aprócska naprendszerünkön túl ragyogó jónéhány vörös óriáshoz képest. Miként és miért nő meg a csillagok energiája a pusztulásuk, a szupernóvává váláshoz közeledve? És igaz az a feltételezés, hogy az univerzum legnagyobb energiájú helye nem egy csillag, hanem egy fekete lyuk?? A film a legfrissebb kutatási eredmények szárnyán a világmindenség legnagyobb energiájú égitestei közé látogat.
Űrtechnológia a háztartásban
+Napjaink viharos technikai fejlődésének köszönhetően egyre inkább ellenőzésünk alatt tartjuk a Földet; sőt az idelenn bevált tárgyainkat és technológiáinkat – az egyszerű háztartási eszközöktől a járműveken át a távközlési rendszerekig – mind inkább alkalmassá tesszük az űrbéli használatra is. Vajon mik egy “odakinn” is működtethető használati eszköz ismérvei? A filmből kiderül, hogy az űrkorszak immár életünk leghétköznapibb területeire is belopódzott.
Kozmikus kitörések
+A robbanásos vulkánkitörések távolról se csupán a Föld sajátosságai, a Naprendszer tele van ezek látványos tanújeleivel. A Vénusz felszínét például több kilométer vastag lávatakaró fedi, a Jupiter Io nevű holdja pedig a jelenleg ismert legaktívabb hely vulkánosság szempontjából. És a képalkotó eljárások rohamos fejlődésével nap mint nap egyre újabb meglepetések érik a csillagászokat, akik a filmben a Szaturnusz körül keringő Enceladus hideg jégtűzhányóitól a Mars felszín alatti lávaalagútjaiig a Naprendszer legizgalmasabb vulkáni tájaira kalauzolnak minket.
Építési terület
+Felhőkarcolók a Holdon… és több kilométer hosszú, semmiben keringő űrállomások, gyomrukban egész városokkal… Az űrben való építkezés sokak szerint az emberi civilizáció jövőjét jelentheti – ám ahhoz, hogy ez valóban így legyen, a mérnököknek előbb még le kell győzniük néhány apró nehézséget: hisz a súlytalanságban megalkotni egy épületet nagyjából olyan, mint a nyílt tengeren, mozgás közben hajót építeni; és ha végre mégis kész a művünk, akkor azt egy borsószem nagyságú, 30 ezer kilométeres sebességgel érkező égi részecske egy pillanat alatt romba döntheti… A filmben a NASA mérnökei az űrbeli építkezés buktatóiról mesélnek, s közben bemutatják...
Menekülés a Földről
+Az emberiség számtalan bravúrt elért már az űrkutatás terén: többek közt meghódítottuk a Holdat, és ember nélküli szondákat küldtünk tőlünk több száz kilométerre keringő bolygók tanulmányozására. A hosszú távú emberes űrutazások tekintetében azonban nincs okunk büszkeségre, hisz a több száz eddigi űrexpedícióból mindössze néhány volt képes kilépni bolygónk gravitációs teréből. Milyen nehézségei vannak hát a Föld elhagyásának? És miként lehet(ne) ezeket legyőzni? A film egy jövőbeli “szökés” esélyeit latolgatja.
A világ vége
+Minden születés magában hodozza az egykor eljövendő halált; és minden halál magában rejti az újjászületés lehetőségét. Ez régóta ismert igazság az ember és a földi élet valamennyi formája esetében, sőt a csillagászok szerint szintén igaz a világegyetem különböző égitesteire és a galaxisokra is. A film a világegyetem keletkezését idézi fel, és az egyelőre még távoli, de előbb-utóbb biztosan bekövetkező pusztulásának folyamatát latolgatja.