Epizódok

• Tornádók

  +

  Négy-ötszáz kilométer per órás szélsebességükkel a tornádók szinte minden útjukba kerülő építményt képesek elpusztítani, nem csoda hát, hogy a sok millió dolláros anyagi kár mellett évente átlagosan 60 emberi életért is felelnek világszerte. A forgószelek száma és intenzitása, valamint a tevékenységük által érintett terület kiterjedése a klímaváltozás hatására ráadásul folyamatosan nő, így a meteorológusok az idővel versenyt futva igyekeznek tökéletesíteni prognózisaikat. A drámai epizódban Európa és Amerika vezető tudósai ismertetik legújabb eredményeiket, és egy tornádó szemébe is bemerészkedünk vakmerő viharvadászok segítségével.

  Következő vetítés

  július 9., szerda 21.00

  12+

  National Geographic

  Következő vetítés

  július 13., vasárnap 08.00

  12+

  National Geographic

• Hőhullámok

  +

  „A fosszilis tüzelőanyagok égetésével maga alatt vágja a fát az emberiség” – figyelmeztetnek a tudósok és környezetvédők hosszú ideje, és az ipari forradalom óta egyre intenzívebb gyakorlat következményei ma már mindenki számára nyilvánvalóak: az üvegházgázok koncentrációjának drámai megnövekedése miatt világszerte sorra dőlnek a melegrekordok, az Európát 2003-ban sújtó hőhullám csak Franciaországban 70 ezer ember életét követelte. Mit tehetünk, hogy ne ismétlődjön meg a katasztrófa?

  Következő vetítés

  július 16., szerda 21.00

  12+

  National Geographic

  Következő vetítés

  július 20., vasárnap 08.00

  12+

  National Geographic

• Poláris örvény

  +

  Az Északi-sarkvidéken kétszer olyan gyorsan nő a légkör hőmérséklete, mint a Föld többi táján, és ennek több súlyos következménye is van. Az egyik az, hogy a sarki levegőt eddig afféle ‘falként’ körbefogó poláris örvény egyre jobban meggyengül, és a hideg légtömegek mind gyakrabban jutnak le az alacsonyabb szélességekre. Bármilyen furcsa, a globális felmelegedés tehát bizonyos területeken lehűlést is hozhat – tovább döntögetve a dominókat a földi éghajlat végtelenül kényes és sérülékeny rendszerében.

• Árvizek

  +

  Víz nélkül nem létezhetne élet a Földön – de ha túl sok van belőle, a természet egyik legpusztítóbb erejévé válhat ez az éltető elem. Az árvizek a történelem során emberi életek sokaságát oltották ki, falvakat és városokat mostak el, sőt a Biblia szerint egy egész civilizációt is eltöröltek a Föld színéről. És a veszély nem múlt el, épp ellenkezőleg: a klímaváltozással és az emberiség létszámának növekedésével egyre többen vagyunk kitéve az áradások haragjának. Vajon mi a tudomány válasza a jelenségre?

• Aszályok

  +

  Az aszályok tönkreteszik a termést, felperzselik a legelőket, lángra lobbantják az erdőket, felemésztik az ivóvízkészleteket, és – a történelmi példák alapján – egész birodalmakat képesek elpusztítani. Mivel a globális felmelegedéssel mind nagyobb területeket érintenek a szélsőségesen száraz periódusok, a szakemberek nagy erőkkel keresik a megváltozott körülményekhez való hatékony alkalmazkodás módozatait – a legkülönbözőbb tudományterületek eredményeit felhasználva, mert a vízhiány immár nemcsak környezeti, de gazdasági és társadalmi probléma is.

• Hurrikánok

  +

  A hurrikánok pusztítóképességét nem lehet túlbecsülni: a hevesebb trópusi ciklonokban akár tízezer atombomba energiája is lakhat, szélsebességük pedig a 350 kilométer per órát is meghaladhatja. Nem csoda hát, hogy a tudósok az idővel versenyt futva igyekeznek megérteni a működésüket és mérsékelni az általuk okozott károkat – annál is inkább, mert a globális felmelegedéssel a hurrikánok ereje és kiszámíthatatlansága várhatóan még tovább fokozódik.