12+12+
A szívós és jól alkalmazkodó elefántok sok mindent elviselnek, a Namib-sivatag szélsőséges szárazsága és homokviharai azonban még őket is rendkívüli kihívások elé állítják. Miért vannak mégis jelen a Föld egyik legmostohább környezetében, és miféle ősi, nemzedékről nemzedékre hagyományozódó tudás teszi őket még itt is életképessé? Tarts velünk Afrikába, és ismerd meg a természet egyik legcsodálatosabb és legküzdelmesebb sikertörténetét!
Az afrikai szavannán élő elefántok számára a nagy családok és az erős kötelékek jelentik a siker kulcsát – valamint a figyelemre méltóan fejlett kommunikáció és nyelv… A tudósok szerint ugyanis távolról se puszta zaj az, amit hallatnak, a jelek szerint hozzánk hasonlóan beszélgetnek, lehetővé téve, hogy sikeresen győzzék le a természet állította kihívásokat és közösen gyászolják el halottaikat.
Ázsiában az elefántok leleményes választ adtak az ember természetpusztító tevékenységére és az élőhelyük gyors visszaszorulására: megtanultak elektromos kerítéseket ledönteni, valamint farmerekkel, növénytermesztőkkel alkukat kötni – egyes teaültevényeken például ők végzik a gyomírtást, anélkül, hogy az értékes cserjékben a legkisebb kár esnék.
A kongói esőerdőben él a világ egyik legrejtőzködőbb faja, az erdei elefánt. E különleges állatnak nemcsak a testfelépítése és az életmódja, de még a családi élete is a környezetéhez való mind tökéletesebb alkalmazkodást szolgája, az alázatos adaptáció azonban nem elég a túléléshez ezen a tájon: az erdei elefánt maga is alakítja az esőerdőt, a Föld egyik legkülönlegesebb trópusi élőhelyét létrehozva ezáltal.
