Publicidad
https://assets-natgeotv.fnghub.com/Shows/5902.jpg
  • ÓRIÁSPOLIPOK BIRODALMA

TUDTA ÖN?


Tények, érdekességek az óriáspolipokkal kapcsolatban


A tudomány közel háromszáz polipfajt ismer, melyek többsége a legkülönfélébb színekben, formákban és méretekben pompázik.


Polipok az óceánközépi hátságok fekete füstölgőitől a sekély parti vizekig szinte az összes lehetséges tengeri élőhelyen előfordulnak.


A polipfajok zöme igen kistermetű, többségük még az egy kilogrammot sem éri el.


Az óriáspolip nem véletlenül kapta a nevét: ez a faj, a többivel ellentétben, akár ötven kilogrammosra, vagy még nagyobbra is megnőhet.


A csendes-óceáni óriáspolipok szemei fölött szarvszerű lebenyek meredeznek, amiért az angolok „ördöghalnak" is hívják.


A biológusok jelenlegi ismeretei szerint a Föld legnagyobb óriáspolipjai Brit-Kolumbia vizeiben élnek.


Mivel a polipok mesteri módon beleolvadnak a környezetükbe, nehéz őket megpillantani - keresésükkor ezért érdemes inkább a „szemétdombjukra", az ételmaradékaikra összpontosítani.


Az óriáspolip a búvóhelye elé hordja ki a „sittet", ami rendszerint rákpáncélokból, csigaházakból és más hasonló maradékokból áll.


A polipok karok és tapadókorongok sokaságával gyűrik le zsákmányukat.


A polipok nyugalmi helyzetben hatmásodpercenként vesznek levegőt, és - az emberrel ellentétben - szinte az összes belélegzett oxigént felhasználják.


Mivel nyáron a felszíni vizek felmelegszenek, s így oxigéntartalmuk lecsökken, a polipok ilyenkor a mélyebb, hidegebb, oxigénben gazdagabb rétegekbe húzódnak, ahol könnyebben lélegezhetnek.


A hollywoodi szörnyekkel ellentétben a polipok nem adnak hangot - sőt nincs is fülük, csupán a vízben terjedő rezgéseket érzékelik.


A polipok az álcázás mesterei. Kültakarójuk textúrája és színe a másodperc tört része alatt a környezethez idomul.


Habár maguk a polipok csak fekete-fehérben látnak, színüket különleges festéksejtek - úgynevezett kromatoforák - segítségével a környező fény erősségéhez igazítják.


A kromatoforákban különböző színű pigmentszemcsék vannak. Olyanok, mint valami bőrerszény: a „szájuk" egyszer kitárul, és a citoplazmáig belátunk, máskor összehúzódik - ilyenkor a sejtfal színe látszik.


A polipok némely testrésze nem változtatja a színét. A tapadókorongok felszíne és a köpenyüreg fehéren világít.


A kutatók úgy vélik, a polipok színe az érzelmeiket tükrözi. A fehér félelmet, a vörös támadó szándékot jelez.


Egy polip, ha nagyon el szeretne bújni, az aljzat felé fordítja a szívókorongjait és visszatartja a lélegzetét. Így tökéletesen beleolvad a környezetébe, és megvárhatja, hogy a ragadozó eltávozzon.


Ha egy polip elveszti egy karját - mondjuk egy fóka vagy tengerividra leharapja -, nincs nagy gond, a lenyesett tag néhány hét alatt visszanő.


Testi adottságaiknak köszönhetően a polipok menekülés közben a legkisebb résen is képesek átpréselni magukat. E tekintetben egy limitáló tényező van csupán: az egyedüli kemény testrészük, a papagájéhoz hasonló csőrük, amely keratinból épül fel - ugyanabból az anyagból, mint az ember körme.


Egy 16-18 kilogrammos polip egy négycentis nyíláson is könnyűszerrel átpréseli magát.


Az óriáspolip valamennyi karján körülbelül kétszáz szívókorong sorakozik, melyek mindegyike külön-külön is működtethető.


A szívókorongok kémiai érzékszervek is egyben: a polip velük tapogatja le az ízeket.


Habár a polipokban három szív is keringeti a vért, a kitartás mégsem az erősségük. Kék vérükben egy gyenge oxigénkötőképességű fehérje - a hemocianin - szállítja a gázokat, ezért alig néhány perc intenzív mozgásra képesek.


Az óriáspolipok intelligenciájuk ellenére gyorsan élnek, és fiatalon halnak: élettartamuk alig három-négy év.


Az óriáspolipok hímjein a párzás után már jelentkeznek is az öregség első jelei, feladatuk beteljesítését követően néhány hónapon belül elpusztulnak.


Párzáskor a hím egy körülbelül egyméteres csomagot nyújt át a nősténynek, melyben akár négymilliárd spermium is lapulhat, és amelyet a nőstény gondosan a köpenye alá rejt, és addig tárol, amíg petéi megtermékenyítésre kész állapotba nem kerülnek.


A nőstény polip számára egy hónapba telik, mire mind a százezer petéjét lerakja és több száz füzérbe rendezi, amelyek mindegyike csaknem kétszáz petét tartalmaz.


A petéből kikelő kispolipok tömege mindössze 0,03 gramm, ám mivel az elfogyasztott táplálék 60 százalékát beépítik testükbe, száznaponta megduplázzák a méretüket.


A kutatók megfigyelése szerint az elmúlt két évtizedben csökkent az óriáspolipok mérete, ötvenkilósnál nagyobb állattal alig találkozni. A tudósok szerint a vízszennyezés, a táplálékukat képező rákok túlhalászása, valamint a tengerek felmelegedését okozó éghajlatváltozás állhat a jelenség mögött. 

HIRDETÉS

FOTÓK