Írta Patrick J. Kiger
Einstein számára “keserű gyümölcs” volt a monogámia
Amint a leveleiből kiderül, a fizikus az évek során egy meglehetősen sajátos és szofisztikált elméletet alakított ki a férfi-nő kapcsolatokról
Egy 1953-as levelében Albert Einstein azt tanácsolta egy, a férje által megcsalt nőismerősének, hogy az esetnek ne tulajdonítson személyes jelentőséget. A hazugság, magyarázta, mindig is része volt az emberek életének.
“BIZTOS VAGYOK BENNE, HOGY A LEGTÖBB FÉRFI (ÉS JÓ NÉHÁNY NŐ) BELSŐ TERMÉSZETÉTŐL TÁVOL ÁLL A MONOGÁMIA”
“Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb férfi (és jó néhány nő) belső természetétől távol áll a monogámia” – írta egy másik levelében, melyet évtizedekkel a halála után tártak a nyilvánosság elé. “Az ősi természet annál nagyobb erővel tör elő az emberből, minél nagyobb akadályokat gördítenek eléje a konvenciók és a körülmények.”
Ezeket a velős megállapításokat a fizikus a saját tapasztalatai alapján írhatta. Einstein maga is hűtlen volt első feleségéhez, Mileva Marićhoz, akit végül el is hagyott szeretője – egyben unokatestvére –, Elsa Einstein kedvéért. Az “ősi természet” azonban ezt követően se szűnt meg előtörni belőle: Miután elvált Milevától és feleségül vette Elsát, tovább folytatta a félrelépéseket különböző nőismerőseivel.
“Einstein megítélésekor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy viselkedése a korabeli Európában egyáltalán nem volt szokatlan az üldözött, karizmatikus férfiak esetében” – nyilatkozta Gerald Holton tudománytörténész a Discover magazinnak 2006-ban.
Az viszont mindenképpen szokatlan volt, hogy Einstein teljesen nyíltan és őszintén beszélt a félrelépéseiről – sőt még egy olyan erkölcsi rendszert is kialakított, melybe kényelmesen be tudta illeszteni a házastársi hűtlenséget. Amint a leveleiből kiderül, az évek során egy meglehetősen sajátos és szofisztikált elméletet alakított ki a férfi-nő kapcsolatokról.
Albert Einsteinre számtalan jelző igaz, de a “hűséges” nem tartozik ezek közé
Einstein nem tartozott azok közé, akik a házasságkötésig önmegtartóztatásban élnek a párjukkal. Első feleségével, Milevával már az esküvőjük előtt összeköltöztek, s gyermekük is fogant, amikor pedig szakítottak, Einstein egyáltalán nem sietett elválni Milevától, hogy törvényesen is feleségül vehesse Elsát. Egy 1915-ös levelében így írt: A kísérletek, hogy belekényszerítsenek egy házasságba, az unokatestvérem szüleitől származnak, s főként a hiúságnak tulajdonítható – valamint a morális előítéleteknek, melyek máig fontos szerepet játszanak az idősebb generációk életében.”
Ám Einstein végül engedett, és hivatalosan is elvált Milevától, hogy elvehesse unokatestvérét. Walter Isaacson, Einstein életrajzírója szerint a fizikus azt mondta volt feleségének, hogy azért veszi el Elsát, mert az emberek a szájukra vennék annak két felnőtt lányát anyjuk törvénytelen kapcsolata miatt.
“AZ EMBER MINDENT MEGTEHET, AMIT ÉLVEZ, ÉS AMIVEL NEM OKOZ KÁRT MÁSOKNAK.”
Einstein azonban a jelek szerint ezt követően is a szabad szerelmet részesítette előnyben a házassági hűséggel szemben.
Elsa elvétele után szenvedélyes viszonyt kezdett titkárnőjével, Betty Neumann-nal, s a levelei alapján arról fantáziált, hogy közös életet kezd a két nővel egy nagy házban. (Amikor a szeretője elutasította az ajánlatát, Einstein bevallotta, hogy “Betty inkább tisztában volt a háromszög-geometria nehézségeivel, mint én.”
Amikor pedig Elsa felfedezte, hogy férjének viszonya van az egyik barátnőjével, Ethel Michanowskival, Einstein egy, a feleségének írt levelében azzal mentegette magát, hogy “az ember mindent megtehet, amit élvez, és amivel nem okoz kárt másoknak”.
Einstein a jelek szerint apró, jelentéktelen eseményekként tekintett a hűtlenségeire, melyek nincsenek hatással a felesége iránt érzett érzelmeire. “Mrs. L egy ártalmatlan és tisztességes nő, aki nem sodorja veszélybe az isteni világrendet” – írta Einstein az 1930-as években Elsa Margot nevű lányának, akinek anyja megnyugtatása volt a feladata. (Walter Isaacson életrajzíró szerint “Mrs. L” egy osztrák nő, Margarete Lebach volt, akivel Einstein házasságon kívüli kapcsolatot létesített).
Einstein egy nőismerősének, aki rájött, hogy a férje csalja őt, bővebben is kifejtette álláspontját. Azzal vigasztalta a hölgyet, hogy a férfiak ösztönös vágya a szexuális kapcsolatteremtés, s egyáltalán nem segítünk a helyzeten, ha megakadályozzuk őket ebben. Amikor egy férfi arra kényszeríti magát, hogy monogám maradjon, “ez keserű gyümölcs minden érintett számára.”
Einstein szerint azonban mindennek ára van. A hűtlen férfi – írja a fizikus – előbb-utóbb két nő között találja magát, akik gyűlölik egymást miatta. “Egy jó szándékú ember számára nincs kielégítő megoldás a problémára” – vonja le a végső konklúziót.
“AMIKOR EGY FÉRFI ARRA KÉNYSZERÍTI MAGÁT, HOGY MONOGÁM MARADJON, EZ KESERŰ GYÜMÖLCS MINDEN ÉRINTETT SZÁMÁRA.”
Az nem világos, hogy a “jó szándékú” jelzőt a hűtlen férfira, vagy a megcsalt feleségre értette-e Einstein – azt viszont mindkettejük esetében igaznak gondolta, hogy a jellem igazi próbáját nem a megcsalás jelenti, hanem az, hogy a felek miként viszonyulnak egymáshoz utána. Ha a férj máskülönben továbbra is tisztességesen viselkedik a feleségével, akkor a nőnek tolerálnia kell ura házasságtörését. “A feleségnek mosollyal kell válaszolnia férje bűneire, ahelyett, hogy háborút robbantana ki miattuk” – írta.
Einstein véleménye szerint a “tisztességes viselkedésbe” beletartozik a társ szerelmi ügyeinek diszkrét kezelése – még ha ő maga nem is volt túlzottan diszkrét a saját hűtlenségeivel kapcsolatban. Az Elsának az Ethel Michanowskival való románcáról írt levelében dicsérte “Mrs. M-et”, mert nem fájdította Elsa szívét azzal, hogy beszélt neki a kapcsolatukról. “Egy szót se szólt neked” – írta. “Milyen tapintatos ez a nő.”
Einstein nyilvánvalóan évezte a nők társaságát, ám az alkalmi kapcsolatok szenvedélyes szeretete valószínűleg a mély érzések hiányával hozható összefüggésbe nála. “Amikor más emberek érzelmi igényeivel találkozott” – írja Isaacson az életrajzában „Einstein rendszerint a tudománya hideg objektivitásába hátrált vissza.”
Einstein mindazonáltal nagy árat fizethetett hűtlen természete miatt. Egyik legjobb egyetemi barátja, Michele Besso temetésén azt mondta az elhunyt fiának, hogy “Csodálom apádat azért, hogy egész életében kitartott egy nő mellett. Ez egy olyan projekt, amiben én csúfos kudarcot vallottam – kétszer is.”
További érdekességek Einstein életéről a Géniusz. című sorozat oldalán!