A Naprendszer bolygói közül talán egyik se foglalkoztatja annyira az emberiség fantáziáját, mint a Mars. A vörös bolygó első elérésére és meghódítására afféle modernkori űrverseny bontakozott ki, s a téma a popkultúrába is leszivárgott – elég csak Andy Weir ‘A marsi’ című nagysikerű sci-fi regényére, vagy az asztronauta Scott Kelly az űrből küldött Twitter-bejegyzéseire gondolni. Új sorozatában a National Geographic Channel messzebb viszi a nézőit az űrben és a témában, mint valaha – s a tökéletes élményhez olyan producerek és filmkészítők vannak a segítségére, mint az Oscar- és Emmy-díjas Brian Grazer és Ron Howard, vagy Michael Rosenberg az Imagine Entertainment és Justin Wilkes és Dave O’Connor a Radical Media részéről.
A National Geographic Channel által 171 országban, 45 nyelven idén novemberben bemutatandó Mars – Utunk a vörös bolygóra túlzás nélkül újradefiniálja a televíziós történetmondás fogalmát: a hagyományos dokumentumfilmes szegmensek közé ugyanis egy látványos tudományos-fantasztikus mozifilm részletei ékelődnek, ellenállhatatlanul magukkal sodorva, a képernyő elé szegezve a nézőket. Az egymásra épülő hat epizód egy elképzelt űrmisszió kalandos története, mely – 2033-ban, elsőként a történelem során – megkísérel embereket juttatni a Marsra.
“Brian Grazerrel és radicalos barátaimmal az az ambiciózus ötletünk támadt, hogy készítsünk egy dokumentumfilmet a Mars meghódításáról – de ne a hagyományos módon, hanem a mozifilmekből ismert eszközöket és látványvilágot is segítségül hívva” – mondta Ron Howard executive producer. “Az átadandó tudományos információt így rendhagyó módon egy kísérleti film eszközei juttatják el a nézőkhöz; a Nat Geo elvárásai magasak voltak, s mi megtisztelésnek éreztük, hogy megpróbálhatunk eleget tenni a kihívásnak.”
A történet 2033-ban játszódik, a Marsra tartó első emberes expedíció űrhajójának fedélzetén. A sorozat hitelességét és lebilincselő voltát a színészek ragyogó játéka és a mozifilmekből ismert látványelemek biztosítják, a vörös bolygóval kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket pedig a fikciós történetet megszakító interjúkban megszólaló neves tudósok és mérnökök ismertetik. A sorozat fikciós szegmenseit a mexikói Everardo Gout rendezte, a felvételeket idén tavasszal Budapesten, ill. Marokkóban vették fel.
Az első emberes misszió a Marsra
A Mars – Utunk a vörös bolygóra a Mars meghódítását két kitalált, a valóságban nem létező szervezet együttműködésében vizionálja. Az egyik az űrrepülőgép-gyártó vállatokból 2033-ben alakult londoni székhelyű Mars-Misszió Részvénytársaság (Mars Mission Corporation – MMC), mely technológiai hardwereket gyárt és üzemeltet a Mars-program számára; képzeletbeli partnere pedig a Bécsben működő Nemzetközi Tudományos Mars Alapítvány (IMSF), melyet több, a Mars kolonizálását célul kitűző ország hozott létre, s melynek legfőbb feladatai az expedíció finanszírozása, valamint a közvéleménnyel való kapcsolattartás a tagországokban.
A sorozat fikciós része a Marsra tartó Daedalus űrhajó és legénysége kalandos történetét követi nyomon. A személyzetet hat magasan képzett, a csapatba egy hosszú, többlépcsős kiválasztási folyamat során bekerült asztronauta alkotja, köztük az amerikai expedícióvezetővel, Ben Sawyerrel (Ben Cotton); a koreai-amerikai pilótával, Hana Seunggal (Jihae); a spanyol hidrológus- geokémikussal, Javier Delgadóval (Alberto Ammann); a francia expedíciós orvossal és biokémikussal, Amelie Durand-nal (Clementine Poidatz); a nigériai mérnök-robottervezővel, Robert Foucault-tal; és az orosz exobiológus-geológussal, Marta Kamennel (Anamaria Marinca). Odalentről, az MMC földi irányító központjából többek közt Hana Seung ikertestvére, Joon Seung (Jihae) és az MMC francia vezérigazgatója, EdGrann (Olivier Martinez) segíti a Daedalus biztonságos célba érését.
Amikor a Daedalus sikeresen eléri a Mars felszínét és felállít két ideiglenes alaptábort, a brit atomfizikus Leslie Richardson (Cosima Shaw) és férje, a világhírű kísérleti botanikus Dr. Paul Richardson (John Light) vezetésével egy második kolóniaépítő csapat is útnak indul a vörös bolygó felé.
Nézd meg a sorozat előzetesét!
A sorozat készítői mindent elkövettek a történet tudományos megalapozottságáért, így a forgatókönyv készítése során tudósok sokaságát kérték fel szakértőnek. Dr. Robert Braun űrhajóépítő mérnök, a Georgiai Műszaki Egyetem professzora hasznos útmutatásokat adott a történet tudományos vonatkozásaival kapcsolatban, Dr. Mae Jemison, a NASA egykori asztronautája (az első színes bőrű nő, aki az űrben járt) pedig űrtanácsadóként működött közre, szorosan együtt dolgozva a stáb tagjaival a karakterek tökéletes megformálása érdekében.
A sorozat látványvilágának kidolgozásában szintén neves szakértők és szervezetek segítették Sophie Becher díszlettervezőt, – a Daedalus űrhajó és az Olympus Town nevű első marsi kolónia díszleteinek megalkotásában például a NASA és a SpaceX szakértői is részt vettek, Daniela Ciancio jelmeztervező pedig mindent elolvasott, amit lehetett napjaink legkönnyebb, legerősebb, leghajlékonyabb, a sugárzásnak legjobban ellenálló anyagairól; és akkor még nem beszéltünk a sorozat vizuális effektjeiről, melyeket a ‘Gravitáció’ c. filmmel Oscar-díjat nyerő Framestore nevű cég készített.
LÁTOGATÓK VAGY TELEPESEK?
A Mars – Utunk a vörös bolygóra számos lebilincselő interjút is bemutat napjaink legnevesebb mérnökeivel és tudósaival, akik hosszú évek óta egy valóságos Mars-utazás feltételeinek megteremtésén dolgoznak. A National Geographic többek közt exkluzív lehetőséget kapott azoknak az izgalmas pillanatoknak a megörökítésére, amikor Elon Musk (a Tesla és a SpaceX alapítója) sikeresen levezényli a Falcon 9 nevű rakéta landolását egy úszó tengeri platformra a SpaceX irányító központjából.
“Az ember előtt két út áll: vagy multiplanetáris fajjá, űrhajózó civilizációvá válunk, vagy itt ragadunk a Földön, amíg egy kihalási esemény véget nem vet pályafutásunknak. Én azok közé tartozom, akiket izgat, inspirál a jövő, ezért az első opcióra szavazok” – mondja Musk a sorozatban.
Egyesek azon törekvése, hogy ne csak elérjük a Marsot, de ott emberi kolóniát is létesítsünk, heves vita tárgya a tudományos közösségen belül. A kérdés nemcsak az, hogy “képesek vagyunk-e rá?”, de az is, hogy “szabad-e, érdemes-e csinálnunk?” Neil DeGrasse Tyson nincs meggyőződve róla, hogy embert kell küldenünk a Marsra; szerinte kevesebb erőfeszítésbe és pénzbe kerül azt kitalálni, hogy hogyan hárítsuk el a Földön ránk leselkedő veszélyeket, mint hogy kolonizáljunk egy idegen bolygót a faj fenntartása érdekében. “Véleményem szerint úgy érdemes felkeresnünk az idegen bolygókat, mint bármilyen másik olyan érdekes helyet, ahol még nem jártunk. De mi, emberek a Földön, földi életre fejlődtünk ki.”
A formálódó konszenzus szerint az ember végül eljut a Marsra, de az utazás időpontja még vita tárgya. Robert Zubrin, a The Mars Society és a Pioneer Astronautics elnöke merész állítást fogalmaz meg: “Ha a következő elnök 2017 tavaszán bejelenti abbéli szándékát, hogy embert küld a Marsra, ott lehetünk a következő választási ciklus végére.”