„Egész városok kerültek váratlanul a látómezőnkbe – olyanok, amelyeknek korábban még a létezéséről se tudtunk” – mondja Albert Lin, a National Geographic felfedezője az Elveszett maja városok nyomában című filmben.
ÚJRA KELL ÍRNI A TÖRTÉNELEM MAJÁKRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉT? A NATIONAL GEOGRAPHIC ELVESZETT MAJA VÁROSOK NYOMÁBANC. KÜLÖNKIADÁSA SZERINT A MAJA CIVILIZÁCIÓ SOKKAL KITERJEDTEBB ÉS FEJLETTEBB VOLT AZ EDDIG GONDOLTNÁL
Egy kutatócsoport egy modern lézeres távérzékelő módszerrel egész városokat és 60 ezernél is több ember alkotta objektumot talált a guatemalai esőerdő mélyén
Bemutató: Március 4. 21.00 – National Geographic
A híres ókori civilizációk hosszú ideje a kutatók érdeklődésének a középpontjában állnak, s ezek fejlettsége, kiterjedtsége még a laikusok előtt is ismert. A világ legrejtélyesebb kultúrái közé tartozó maja civilizációt a tudósok mindazonáltal a kevésbé jelentősek között tartották számon – egészen mostanáig. A guatemalai esőerdő egy forradalmian újszerű – egy lézeres távérzékelő módszeren alapuló – vizsgálata 60 ezernél is több eddig ismeretlen ember alkotta objektumot tárt fel, köztük egész városokat, erődítményeket, farmokat és ezeket összekötő országutakat. A felmérésből az is kiderül, hogy a maják az erdőtől elhódított parcellákon magas színvonalú mezőgazdasági tevékenységet folytattak, mely által hatalmas népességet voltak képesek eltartani. A National GeographicElveszett maja városok nyomában című filmje első alkalommal tárja átfogóan a nézők elé a guatemalai kutatás forradalmi eredményeit és a maja civilizációról kirajzolódó lenyűgöző új képet.
A régészeknek évtizedeken át egyetlen lehetőségük volt a maja civilizáció kutatására: macsetével méterről méterre előre haladni a sűrű közép-amerikai esőerdőben, s türelmes munkával, apránként eltűntetni a fehér foltokat a birodalom térképéről. Ezzel a módszerrel az a kép alakult ki a maja városokról, hogy azok egymástól elszigeteltek és jórészt önfenntartóak voltak. A PACUNAM Alapítvány által szervezett és támogatott, több mint harminc, a világ minden tájáról érkezett régész részvételével zajlott PACUNAM LiDAR kutatási program azonban forradalmian új eredményeket hozott a maja birodalom épített örökségével – és ezen keresztül társadalmi, gazdasági viszonyaival – kapcsolatban. A kutatók a LiDAR (Light Detection and Ranging) technológia segítségével repülőgépről különleges felvételek sokaságát készítették a guatemalai esőerdő egy kétezer négyzetkilométeres darabjáról, melyek a növényzettől megfosztva, „pőrén” ábrázolják a területet – anélkül, hogy egyetlen fát vagy bokrot is ki kellett volna vágniuk a régészeknek. Az eredményeket kielemezve a tudósok arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a maja birodalom alföldi területein a korábban gondolt 1-2 millió helyett akár 20 millió ember is élhetett – azaz nagyjából fele annyi, mint a korabeli Európában, egy nagyjából olaszországnyi területen.
„Ez a módszer olyan, mint egy varázslás” – mondja Tom Garrison régész, a program egyik vezetője. „A felmérésünk az elmúlt száz év legfontosabb előrelépése a maja birodalom kutatása terén.”
A régészek a maják épített örökségén kívül azt is kutatják, hogy ki irányíthatta ezt a korábban gondoltnál sokkal komplexebb és nagyobb létszámú társadalmat. A film e téren is bemutatja a legfrissebb eredményeket, megismertetve velünk egy sötét és rettegett hírű királyi dinasztiát, a ’Kígyókirályokat’, akik a legváltozatosabb politikai és katonai eszközökkel – erőszakos hódítások, érdekházasságok, bábkirályok – uralták és bővítették birodalmukat. Az új leletek arra utalnak, hogy a Kígyókirályok hatalma Mexikótól és Belize-től egészen Guatemaláig ért, s 562-ben még Tikalt, a legnagyobb maja várost is sikerült meghódítaniuk.
A LiDAR technológia segítségével elvégzett felmérés még Tikalban, az egyik legjobban tanulmányozott maja városban is feltárt egy újdonságot – méghozzá egy eddig ismeretlen piramist a város kellős közepén! A régészek által eddig természeti képződménynek hitt objektum az egyik legfontosabb felfedezés Tikal központi részén az elmúlt évtizedekben – sőt, a lézeres távérzékelési eredmények azt is kimutatták, hogy a város háromszor-négyszer nagyobb volt az eddig gondoltnál. A LiDAR adatok Tikal külső területein – akárcsak más települések határában – kiterjedt fal- és erődrendszerek létét is bizonyítják, alátámasztva az új elméletet, mely szerint a maják nagy volumenű háborúkat vívtak a rivális hatalmakkal.
Francisco Estrada-Belli, a National Geographic kutatója közel két évtizede dolgozik a Holmul nevű maja város feltárásán, s munkája során a Kígyókirályok számtalan örökségébe botlott. Többek közt feltárt egy királyi sírkamrát, s ennek eredményeként számtalan, eddig nem ismert adathoz jutott egy 7. századi királyról és feleségéről, valamint arról, hogy a pár milyen helyet foglalt el a Kígyókirályok kiterjedt dinasztiájában. A Holmul környékére vonatkozó LiDAR adatokat elemezve a szakember megállapította, hogy a város lakói meghökkentően nagy, több ezer hektárnyi területet csapoltak le, öntöztek és alakítottak termőterületté.
„Egész városok rajzolódnak ki előttünk a felmérés adatait elemezve – mondja a filmben Estrada-Belli. „További 20 ezer négyzetkilométer vár feltárásra, valamint települések százai, melyekről ma még semmit nem tudunk. Ezt garantálni tudom.”
A filmben Albert Lin, a National Geographic felfedezője az egyik olyan objektumhoz kalauzolja a nézőket, amelynek korábban még a létezéséről se volt ismeretünk. Tabletjén a LiDAR adatokkal ott hagyják az erdő mélyén, s neki kilométereket kell gyalogolnia az egyik újonnan felfedezett építményhez. Bár a régészek eddig csak az egytizedét térképezték fel a vizsgálati területnek, Lin sikeresen megtalálja a keresett piramist, amely hét emelet magas és szinte teljesen ép, ám annyira be van nőve, hogy szabad szemmel szinte észrevehetetlen. Valamennyi újonnan felfedezett maja építmény teljes feltárásáshoz alighanem egész régészgenerációik munkájára lesz szükség.
„Helikopterrel hoztak el az erdő közepére, s a lézeres adatok alapján készült digitális terepmodell segítségével jutottunk el ide” – mondja Lin az Elveszett maja városok nyomában című filmben a hatalmas piramis előtt állva. „A LiDAR adatok nélkülözhetetlenek a maja történelem újraírásához” – teszi még hozzá.
